Kördiagram
A kördiagram (ismert úgy is, mint tortadiagram) egy egész részeinek ábrázolása egy kör cikkeiként. A kördiagram alakja kör, amit cikkekre osztanak, és minden cikk egy részt ábrázol. A teljes kör az egész megfelelője. Egy változatában körgyűrűt osztanak fel körgyűrűcikkekre. A cikkek mérete arányos az ábrázolt rész nagyságával.
Gyakran kördiagrammal adják meg az egyes részeket és eloszlásukat. Az áttekinthetőség érdekében célszerű nem több, mint hét elemet ábrázolni.[1] Ha sok apró szelet keletkezne, akkor a diagram szintén áttekinthetetlenné válhat. Az áttekinthetőséget növeli, ha a gyakoriságokat csökkenő sorba rendezik, és a legnagyobb szelet a függőlegesnél kezdődik. Ha van egy Egyéb rész is, azt célszerű a legkisebbnek tekinteni.
Kördiagram készíthető például számolótáblával.
A cikkek mérete arányos az általuk ábrázolt rész méretével. Tehát egy cikkhez tartozó szög:
,
ahol α a cikk középponti szöge, r a rész mennyisége, t a teljes mennyiség. A cikk szempontjából a kör mérete nem fontos, mivel nem az abszolút méret, hanem az arányok számítanak. A diagram méretét ettől függetlenül lehet meghatározni, azt célszerű méretűre választani.
A jobb áttekinthetőség érdekében a cikkeket különböző színűre színezik, vagy ha ez nem lehetséges, akkor különböző satírozásokkal és mintákkal teszik őket jobban megkülönböztethetővé.
A tudományokon kívül is használják, például újságok így jelenítik meg különböző csoportok, pártok arányát.
Példa[szerkesztés]
Egy áruházigazgató kördiagramon szeretné szemléltetni, hogy melyik részlegen mennyi vásárlás történt. A 95 vásárlásból 32 az élelmiszerosztályon történt, ahol a fenti képlet alapján Tehát az élelmiszerosztály 121,26 fokot foglal el a kördiagramon. Hasonlóan számítható a többi részleg forgalma is.
| Részleg | Vásárlások száma | Szög (°) | Arány (%) |
|---|---|---|---|
| Élelmiszer | 32 | 121,26 | 33,68 |
| Női ruha | 21 | 79,58 | 22,11 |
| Játékok | 12 | 45,47 | 12,63 |
| Gyerekruha | 11 | 41,68 | 11,58 |
| Elektromos készülékek | 10 | 37,89 | 10,53 |
| Férfiruha | 9 | 34,11 | 9,47 |
| Összesen | 95 | 360 | 100 |
Variációk[szerkesztés]
-
Körgyűrűdiagram a japán országgyűlési választás eredményéről 2005-ben -
Robbantott ábrázolás az Amerikai Egyesült Államok népességének rassz szerinti arányáról -
Félkördiagram a német országgyűlési választás eredményével 2005-ben -
Nightingale polárterület diagramja
Kördiagramokon egy adatsor ábrázolható. Körgyűrűdiagramokon az összehasonlítás kedvéért több adatsort is megjelenítenek egymás mellett, a jobb összehasonlíthatóság kedvéért. Az egyes kategóriákat körgyűrűcikkek jelenítik meg, melyek nagysága a kategória arányával arányos. A belső, szabadon maradt körbe gyakran kommentárt írnak.[2]
A robbantott ábrázolás néhány cikket kijjebb rajzol, mint a többit. Körgyűrűdiagramokon is használják. Ezzel a figyelmet a kiemelt cikkekre irányítja.[3]
A félkördiagramokon tipikusan a pártok arányát ábrázolják. A diagram formája a parlament üléstermét mutatja stilizáltan, az egyes szektorok pedig a pártoknak felel meg. Az elrendezés a jobb- és a baloldali elhelyezkedést követi.[4]
A polárterület diagram ciklikusan visszatérő jelenségek közöttoi összefüggéseket ábrázol. Lényege, hogy a cikkek a középpontból indulnak ki. Középponti szögük az eltelt idővel arányos, a mennyiség nagyságát a sugár nagysága jeleníti meg. Ez a diagramtípus Florence Nightingale-hoz vezethető vissza, aki a higiéniás körülmények és a halálesetek közötti összefüggést szemléltette így.[5]
Alkalmazhatósága[szerkesztés]
Gyakran használják diszkrét adatok szemléltetésére, nominális és ordinális adatokhoz. Intervallum és arányskála esetén kevésbé értelmes.[6]
A kördiagram egydimenziós, csak egy adatsor szemléltethető rajta. Ha több adatsor van, akkor körgyűrűdiagram vagy több kördiagram kell.[7] Jól használható, ha a két eloszlás egymástól nagyon eltér.[8]
Az egyes elemek számának növekedésével a kördiagram áttekinthetetlenné válhat. Ökölszabályként azt szokás megfogalmazni, hogy hétnél több szelet ne legyen.[9]
A színválasztást is át kell gondolni. A színek a robbantott ábrázoláshoz hasonlóan kiemelhetnek egyes cikkeket, ráirányíthatják a figyelmet. A túl élénk színek hatására az adott cikkek méretükhöz képest nagyobbnak tűnnek.[9] A túl sok élénk szín vibráló hatást kelt.
Nincs lehetőség nulla vagy negatív értékek ábrázolására, és a teljes adatsokaságot ábrázolni kell.[10]
Források[szerkesztés]
- Bühner/Ziegler (2009): Statistik für Psychologen und Sozialwissenschaftler; Pearson Studium 1. Auflage.
- Dolic (2004): Statistik mit R: Einführung für Wirtschafts- und Sozialwissenschaftler; Oldenburg 1. Auflage.
- Engels (2009): Basiswissen Business Intelligence; W3L 1. Auflage.
- Holland/Scharnbacher (2010): Grundlagen der Statistik: Datenerfassung und -darstellung, Maßzahlen, Indexzahlen, Zeitreihenanalyse; Gabler 8. Auflage.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Kreisdiagramm című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lásd Dolic (2004); 85. o.
- ↑ Vgl. o. V.; URL: technet.microsoft.com, abgerufen am 21. Mai 2011 sowie o. V.; URL: technet.microsoft.com, abgerufen am 21. Mai 2011.
- ↑ Vgl. o. V.; URL: technet.microsoft.com, abgerufen am 21. Mai 2011.
- ↑ Vgl. o. V.; URL: web.zhaw.ch[halott link], abgerufen am 21. Mai 2011; (PDF-Datei; 5,76 MB).
- ↑ Vgl. o. V.; URL: sigop-sidops.ch Archiválva 2018. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, abgerufen am 21. Mai 2011 (PDF-Datei; 384 kB) sowie o. V.; URL: wienerzeitung.at[halott link], abgerufen am 21. Mai 2011.
- ↑ Vgl. Bühner/Ziegler (2009); S. 68.
- ↑ Vgl. Engels (2009); S. 111.
- ↑ Vgl. Dolic (2004); S. 87.
- ↑ a b Vgl. Dolic (2004); S. 85.
- ↑ Vgl. o. V.; Präsentieren von Daten in einem Kreisdiagramm; URL: office.microsoft.com, abgerufen am 16. Mai 2011