Joseph Süß Oppenheimer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joseph Süß Oppenheimer

Joszéf Oppenheimer (németül Joseph Süß Oppenheimer), (Heidelberg, 1698. – Stuttgart, 1738. február 4.) württembergi pénzügyminiszter.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Károly Sándor württembergi herceg pénzügyigazgatójává, majd titkos tanácsosává, végül pedig miniszterré nevezte ki. Sikeres munkái révén nagyon sok irigyet talált magának és sokan kifogásolták azt is, hogy zsidó. 1733-tól segíteni akarta az új württenbergi herceget , a gazdaság hercegi ellenőrzésén alapuló tekintélyelvű állam kialakításában, de amikor a herceg négy évvel később hirtelen meghalt, tragikus sors jutott osztályrészéül: még aznap letartóztatták, vád alá helyezték a közösség jogainak elbitorlása és jövedelmeinek elsikkasztása címén, továbbá keresztény nőkkel folytatott viszony miatt majd elmarasztalták és felakasztották. Holttestét vasketrecben állították közszemlére.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Életéről Wilhelm Hauff novellát, Lion Feuchtwanger Jud Süss címen regényt írt. 1940-ben a nemzetiszocialista Németországban készítettek Jud Süss című propagandafilmet. A filmet betiltották azóta, de neonáci elemek izgatásra még ma is felhasználják. Néhány éve Magyarországon is hasonló indíttatással levetítették.

Paul Johnson írja Oppenheimerről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„… A Süss vagy „Jud” Süss néven is ismert Oppenheimer felemelkedése és bukása … figyelmeztetésül szolgált az olyan zsidóknak, akik bizalmukat keresztényekbe helyezték. Sokatmondó tény, hogy Oppenheimer, aki tündöklése idején egyáltalán nem gyakorolta vallását, bebörtönzése alatt megtért a szigorú ortodoxiához, a kegyelem ellenében sem volt hajlandó megkeresztelkedni, és hitét megvallva fejezte be életét." (314 – 315. old. Paul Johnson: A zsidók története. Európa Könyvkiadó, Bp. 2005 ISBN 963-07-7856-4)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mary Fulbrook: Németország története, ford.: Szuhay-Havas Ervin, Maecenas Könyvkiadó, Budapest, 1993., 86. o.
  • Hellmut G. Haasis: Joseph Süß Oppenheimer, genannt Jud Süß. Finanzier, Freidenker, Justizopfer, Reinbek: Rowohlt TB, 2001, ISBN 3-499-61133-3, 284. o.
  • Peter H. Wilson, 2004, In: Die historische Forschung zum Kriminalprozess gegen Joseph Süss Oppenheimer und seinen politischen Kontext, Landesarchiv Baden-Württemberg, 1. o
  • Lion Feuchtwanger: Jud Süss, fordította Tandori Dezső, Budapest, Ulpius-ház, 2007.

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]