Joseph Süß Oppenheimer
| Joseph Süß Oppenheimer | |
 | |
| Württembergi Hercegség pénzügyminisztere | |
| Hivatali idő 1733 – 1737 | |
| Uralkodó | Károly Sándor herceg |
| Született | Heidelberg |
| Elhunyt | 1738. február 4. (39-40 évesen)[3] Stuttgart[4] |
| Foglalkozás |
|
| Halál oka | akasztás |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Süß Oppenheimer témájú médiaállományokat. | |
Joszéf Oppenheimer (németül Joseph Süß Oppenheimer), (Heidelberg, 1698. – Stuttgart, 1738. február 4.) württembergi pénzügyminiszter.
Élete
[szerkesztés]Károly Sándor württembergi herceg pénzügyi igazgatójává, majd titkos tanácsosává, végül pedig miniszterré nevezte ki. Sikeres munkái révén nagyon sok irigyet talált magának és sokan kifogásolták azt is, hogy zsidó. 1733-tól segítette a hercegség tekintélyelvű, hercegi ellenőrzésén alapuló gazdaságának kialakítását, de amikor a herceg négy évvel később hirtelen meghalt, tragikus sors jutott osztályrészéül: még aznap letartóztatták, vád alá helyezték a közösség jogainak elbitorlása és jövedelmeinek elsikkasztása, továbbá keresztény nőkkel folytatott viszony miatt, majd elmarasztalták és felakasztották. Holttestét vasketrecben állították közszemlére.
Emlékezete
[szerkesztés]Életéről Wilhelm Hauff novellát, Lion Feuchtwanger Jud Süss címen regényt írt. 1940-ben a nemzetiszocialista Németországban készítettek Jud Süss című propagandafilmet. A filmet betiltották azóta, de neonáci elemek izgatásra még ma is felhasználják. Néhány éve Magyarországon is hasonló indíttatással levetítették.
Paul Johnson írja Oppenheimerről
[szerkesztés]„… A Süss vagy „Jud” Süss néven is ismert Oppenheimer felemelkedése és bukása … figyelmeztetésül szolgált az olyan zsidóknak, akik bizalmukat keresztényekbe helyezték. Sokatmondó tény, hogy Oppenheimer, aki tündöklése idején egyáltalán nem gyakorolta vallását, bebörtönzése alatt megtért a szigorú ortodoxiához, a kegyelem ellenében sem volt hajlandó megkeresztelkedni, és hitét megvallva fejezte be életét." (314 – 315. old. Paul Johnson: A zsidók története. Európa Könyvkiadó, Bp. 2005 ISBN 963-07-7856-4)
Irodalom
[szerkesztés]- Mary Fulbrook: Németország története, ford.: Szuhay-Havas Ervin, Maecenas Könyvkiadó, Budapest, 1993., 86. o.
- Hellmut G. Haasis: Joseph Süß Oppenheimer, genannt Jud Süß. Finanzier, Freidenker, Justizopfer, Reinbek: Rowohlt TB, 2001, ISBN 3-499-61133-3, 284. o.
- Peter H. Wilson, 2004, In: Die historische Forschung zum Kriminalprozess gegen Joseph Süss Oppenheimer und seinen politischen Kontext, Landesarchiv Baden-Württemberg, 1. o
- Lion Feuchtwanger: Jud Süss, fordította Tandori Dezső, Budapest, Ulpius-ház, 2007.
Források
[szerkesztés]
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ British Museum person-institution thesaurus. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)