Johann Jakob Balmer
| Johann Jakob Balmer | |
 | |
| Az 1880-as években | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1825. május 1. Lausen |
| Elhunyt | 1898. március 12. (72 évesen) Bázel |
| Sírhely | Wolfgottesacker |
| Ismeretes mint | a hidrogén Balmer-sorozatának leírója |
| Nemzetiség | német |
| Állampolgárság |  svájci |
| Házastárs | Christine Pauline Rinck, 1868 |
| Gyermekek | 6 gyerek |
| Lakhely | Bázel |
| Iskolái |
|
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Karlsruhei Egyetem, Berlini Egyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | matematika, |
| Kutatási terület | matematikai fizika |
| Tudományos fokozat | doktor — Bázeli Egyetem, 1849 |
| Munkahelyek | |
| Hatással voltak rá | |
| Hatással volt |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Jakob Balmer témájú médiaállományokat. | |
Johann Jakob Balmer (Lausen, Basel-Landschaft kanton, 1825. május 1. – Bázel, 1898. március 12.) svájci matematikus, matematikai fizikus, a hidrogén látható fény tartományába eső színképvonalainak hosszát megadó és róla elnevezett képlet kidolgozója.
Élete, pályafutása
Lausanne-ban született, mint szüleinek legidősebb fia hasonnevű apja politikus, országbíró, édesanyja Elizabeth Rolle Balmer volt.
Az egyetemet Karlsruhében kezdte és Berlinben fejezte be. Svájcba hazatérve a nagy múltú Bázeli Egyetemen kapott matematikai doktorátust már 24 évesen, majd ott is helyezkedett el. Meglehetősen későn (43 évesen) nősült meg, de házasságából így is hat gyerek született.
Munkássága
Az ugyancsak a Bázeli Egyetemen tanító Eduard Hagenbach javaslatára kezdett foglalkozni azzal, milyen törvényszerűség szerint követik egymást a hidrogénnek a látható fény tartományában megfigyelhető színképvonalai. Ennek leírására tapasztalati úton kidolgozta a róla elnevezett Balmer-formulát; az ezzel kapott hullámhosszak a hidrogén úgynevezett Balmer-sorozatának tagjai. Az összefüggés magyarázatát 1913-ban adta meg Niels Bohr. A képletet a hidrogén színképvonalainak többi (az ultraibolya, illetve infravörös tartományba eső) sorozataira Johannes Rydberg általánosította 1888-ban; az általa kidolgozott képlet aa Rydberg-formula. A Balmer-sorozat tagjait a hidrogénre utaló H betű után alsó indexbe tett számokkal jelölik. A sorozat vége, ahol a vonalak összesűrűsödnek, az úgynevezett Balmer-kontinuum; ennek határértéke az alsó index nélkül írt H-vonal.
- Balmer, J.J. (1885). Notiz über die Spectrallinien des Wasserstoffs. Annalen der Physik und Chemie. 3rd series (in German). 25: 80–87.
Ugyancsak Balmer fedezte fel, hogy a csillagok fényereje a hidrogén (ultraibolya tartományban lévő, λ = 364,7 nm) H-vonalánál ugrásszerűen megváltozik; ez az ugyancsak róla elnevezett Balmer-ugrás. Jelentősége a csillagok színképtípusának meghatározásánál van; legerősebb az A típusú csillagokban.
Emlékezete
- Az ő nevét viselik az általa felfedezett és vázlatosan fentebb ismertetett fogalmak:
- Balmer-kráter a Holdon;
- 12755 Balmer kisbolygó.[1]
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann Jakob Balmer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
Források
- Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 130. o. ISBN 963-05-6821-7