Johann Jakob Balmer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Max von O (vitalap | szerkesztései) 2019. június 7., 07:28-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (születés helye)
Johann Jakob Balmer
Az 1880-as években
Az 1880-as években
Életrajzi adatok
Született1825. május 1.
Lausen
Elhunyt1898. március 12. (72 évesen)
Bázel
SírhelyWolfgottesacker
Ismeretes minta hidrogén Balmer-sorozatának leírója
Nemzetiségnémet
Állampolgárságsvájci svájci
HázastársChristine Pauline Rinck, 1868
Gyermekek6 gyerek
LakhelyBázel
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Karlsruhei Egyetem, Berlini Egyetem
Pályafutása
Szakterületmatematika,
Kutatási területmatematikai fizika
Tudományos fokozatdoktor — Bázeli Egyetem, 1849
Munkahelyek

Hatással voltak rá
Hatással volt
  • Johannes Rydberg
  • Niels Bohr
  • A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Jakob Balmer témájú médiaállományokat.

    Johann Jakob Balmer (Lausen, Basel-Landschaft kanton, 1825. május 1.Bázel, 1898. március 12.) svájci matematikus, matematikai fizikus, a hidrogén látható fény tartományába eső színképvonalainak hosszát megadó és róla elnevezett képlet kidolgozója.

    Élete, pályafutása

    Lausanne-ban született, mint szüleinek legidősebb fia hasonnevű apja politikus, országbíró, édesanyja Elizabeth Rolle Balmer volt.

    Az egyetemet Karlsruhében kezdte és Berlinben fejezte be. Svájcba hazatérve a nagy múltú Bázeli Egyetemen kapott matematikai doktorátust már 24 évesen, majd ott is helyezkedett el. Meglehetősen későn (43 évesen) nősült meg, de házasságából így is hat gyerek született.

    Munkássága

    Az ugyancsak a Bázeli Egyetemen tanító Eduard Hagenbach javaslatára kezdett foglalkozni azzal, milyen törvényszerűség szerint követik egymást a hidrogénnek a látható fény tartományában megfigyelhető színképvonalai. Ennek leírására tapasztalati úton kidolgozta a róla elnevezett Balmer-formulát; az ezzel kapott hullámhosszak a hidrogén úgynevezett Balmer-sorozatának tagjai. Az összefüggés magyarázatát 1913-ban adta meg Niels Bohr. A képletet a hidrogén színképvonalainak többi (az ultraibolya, illetve infravörös tartományba eső) sorozataira Johannes Rydberg általánosította 1888-ban; az általa kidolgozott képlet aa Rydberg-formula. A Balmer-sorozat tagjait a hidrogénre utaló H betű után alsó indexbe tett számokkal jelölik. A sorozat vége, ahol a vonalak összesűrűsödnek, az úgynevezett Balmer-kontinuum; ennek határértéke az alsó index nélkül írt H-vonal.

    • Balmer, J.J. (1885). Notiz über die Spectrallinien des Wasserstoffs. Annalen der Physik und Chemie. 3rd series (in German). 25: 80–87.

    Ugyancsak Balmer fedezte fel, hogy a csillagok fényereje a hidrogén (ultraibolya tartományban lévő, λ = 364,7 nm) H-vonalánál ugrásszerűen megváltozik; ez az ugyancsak róla elnevezett Balmer-ugrás. Jelentősége a csillagok színképtípusának meghatározásánál van; legerősebb az A típusú csillagokban.

    Emlékezete

    Fordítás

    • Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann Jakob Balmer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

    Jegyzetek

    Források