Ugrás a tartalomhoz

Integrálszinusz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést FoBe (vitalap | szerkesztései) végezte 2018. február 9., 13:29-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Analitikus függvények kategória hozzáadva (a HotCattel))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
A kardinálszinusz (kékkel) és integrálja az integrálszinusz (pirossal).

A matematikai analízisben az integrálszinusz függvény az úgynevezett kardinálszinusz függvény 0-ban eltűnő integrálfüggvénye, azaz a

függvény. Neve a latin sinus integralis kifejezésből származik. Joseph Liouville hozta fel példaként arra, hogy léteznek olyan függvények, melyeknek integrálja nem fejezhető ki zárt alakban illetve a

differenciálegyenlet nem integrálható kvadratúrával.

Előállítása végtelen sor formájában[szerkesztés]

Ugyan az integrálszinusz nem fejezhető ki zárt alakban, azonban függvénysorként igen. Az integrálszinusz a 0 pont körül Taylor-sorba fejthető, és a 0-beli Taylor-sora előállítja a függvényt, így analitikus függvény. A sor konvergensen kiterjeszthető komplex számok körében, ami a komplex integrálszinuszt adja:

Ez annak a következménye, hogy kardinálszinusz egyenletesen konvergens sorösszeggel állítható elő:

A sor x=0-ban is konvergens és összege 1, így egyenletesen konvergens ezért a sorok integrálására vonatkozó tétel szerint:

Előállítása homogén lineáris differenciálegyenlet megoldásaként[szerkesztés]

A függvény másik lehetséges definiálási módja, hogy az

közönséges, harmadrendű, függvényegyütthatós, homogén lineáris differenciálegyenlet (egy) megoldása.

További tulajdonságok[szerkesztés]

A szinusz integrálisz határértéke a végtelenben:

s mivel páratlan függvény, ezért

illetve: