Ingus ábécé
Megjelenés
Az ingus ábécé az ingus nyelv írására használatos. Az írást 1938-ban, a cirill írás módosításával alakították ki, ez előtt arab írást használtak, majd rövid ideig (1923 és 1937 között) latin betűkel írták. 1992-ben kormányzati döntés született a latin írás újbóli bevezetéséről, ami néhány területen sikerült (irodalom és sajtó), de jelenleg továbbra is a cirill írás a hivatalos.
nagybetű | kisbetű | ISO 9[1] | KNAB[2] | ALA/LC[3] | TITUS[4] | Latin[5] | IPA | a betű neve |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
А | а | a | a | a | a, ā | a, ə | [a], [aː] | а |
Аь | аь | aʹ | ä | aʹ | ä, ǟ | ä | [æ], [æː] | аь |
Б | б | b | b | b | b | b | [b] | бэ |
В | в | v | w | v | w | v | [w] | вэ |
Г | г | g | g | g | g | g | [g] | гэ |
ГӀ | гӀ | g‡ | ǧ | gḣ | ġ | ġ | [ʁ] | гӀа |
Д | д | d | d | d | d | d | [d] | дэ |
Е | е | e | e, je[6] | e | e, ē, ie | e, ie, ye[7] | [e], [eː], [ie] | е |
Ё | ё[8] | ë | jo | ё | – | yo | [jo] | ё |
Ж | ж | ž | ž | zh | ž | ƶ | [d͡ʒ], [ʒ] | жэ |
З | з | z | z | z | z | z | [d͡z], [z] | зэ |
И | и | i | i | i | i[9] | i | [i][10] | и |
Й | й | j | j | ĭ | j | y | [j] | йот |
К | к | k | k | k | k | k | [kʰ] | ка |
Кх | кх | kh | q̇ | kkh | q | q[11] | [qʰ] | кха |
Къ | къ | k" | q | k" | q̇ | q̇[12] | [qʼ] | къа |
КӀ | кӀ | k‡ | ķ | kḣ | ḳ | kh | [kʼ] | кӀа |
Л | л | l | l | l | l | l | [ɮ] | эл |
М | м | m | m | m | m | m | [m] | эм |
Н | н | n | n | n | n | n | [n] | эн |
О | о | o | o | o | o, uo | o, uo[13] | [o], [uo] | о |
П | п | p | p | p | p | p | [pʰ] | пэ |
ПӀ | пӀ | p‡ | ṗ | pḣ | ṗ | ph | [pʼ] | пӀа |
Р | р | r | r | r | r[14] | r | [r][15] | эр |
С | с | s | s | s | s | s | [s] | эс |
Т | т | t | t | t | t | t | [tʰ] | тэ |
ТӀ | тӀ | t‡ | ţ | tḣ | ṭ | th | [tʼ] | тӀа |
У | у | u | u | u | u[16] | u | [u][17] | у |
Ф | ф | f | f | f | f | f | [f] | эф |
Х | х | h | x | kh | χ | x | [χ] | ха |
Хь | хь | h' | ḩ | kh' | ḥ | ẋ | [ħ] | хьа |
ХӀ | хӀ | h‡ | h | khḣ | h | – | [h] | хӀа |
Ц | ц | c | c | ts | c | c | [t͡s] | цэ |
ЦӀ | цӀ | c‡ | ç | tsḣ | c̣ | ć | [t͡sʼ] | цӀа |
Ч | ч | č | č | ch | č | ç | [t͡ʃ] | чэ |
ЧӀ | чӀ | č‡ | ç̌ | chḣ | č̣ | ç̇ | [t͡ʃʼ] | чӀа |
Ш | ш | š | š | sh | š | ş | [ʃ] | ша |
Щ | щ[8] | ŝ | šč | shch | – | şç | [ʃt͡ʃ] | ща |
Ъ | ъ | " | x̧, "[18] | " | ʾ | – | [ʔ] | чӀоагӀа хьарак |
Ы | ы[8] | y | y | y | – | i | [ə] | ы |
Ь | ь[8] | ' | ' | ' | – | – | [ʲ] | кӀаьда хьарак |
Э | э | è | è, e[19] | ė | e | e, ē | [e], [eː] | э |
Ю | ю | û | ju | iu | – | yu | [ju] | ю |
Я | я | â | ja | ia | – | ya | [ja] | я |
Яь | яь | âʹ | jä | iaʹ | – | yä | [jæ] | яь |
Ӏ | Ӏ | ‡ | ‘ | ḣ | ʿ | j | [ʕ] | Ӏа |
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ Kohanimeandmebaas Archiválva 2006. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2003-04-20
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ Thesaurus Indogermanischer Text- und Sprachmaterialien, 2000
- ↑ Az 1992-ben elfogadott kormánydöntés alapján
- ↑ Szó elején, magánhangzó és й, ъ, ь után je, egyébként e.
- ↑ Szó elején ye, egyébként e vagy ie, fonetikus értéktől függően. Az ie betűt nem tartalmazza az Unicode karakterkészlet, pontos alakja: az i és e betűk közvetlenül egymás mellé vannak írva úgy, hogy testük összeér.
- ↑ a b c d Csak idegen eredetű szavakban
- ↑ Az ий átírása ī
- ↑ Az ий kiejtése [iː]
- ↑ Kettőzve ккх, átírása qq
- ↑ Kettőzve ккъ, átírása q̇q̇
- ↑ A betű átírása fonetikai értékétől függ – az uo betűt nem tartalmazza az Unicode karakterkészlet, pontos alakja: az u és o betűk közvetlenül egymás mellett állnak úgy, hogy testük összeér
- ↑ Az рхӀ átírása ρ
- ↑ Az рхӀ kiejtése [ʅ]
- ↑ Az ув átírása ū
- ↑ Az ув kiejtése [uː]
- ↑ Csak ю és я előtt
- ↑ Szó elején, magánhangzó és й, ъ, ь után e, egyébként è.