Indragiri (folyó)
| Indragiri | |
| Országok | Indonézia |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 500 km |
| Forrás | Kuantan River |
 d. sz. 0° 33′ 39″, k. h. 100° 33′ 01″ | |
| Torkolat | |
| d. sz. 0° 24′ 59″, k. h. 103° 37′ 28″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Indragiri folyó Szumátrán. Alsó szakasza hajózható. A felső folyása mentén Kuantannak, a forrásvidékén Umbilinnek nevezik. A Gunong-Szingalang délkeleti lejtőjén a Szingkara-tóból ered, karbon-kori nagy medencén folyik keresztül és mocsaras deltában a Brahalla-szorosba torkollik.
Ugyanilyen nevű bennszülött állam is létezett Szumátra szigetén, holland Kelet-Indiában, Riouw kormányzóságban. Területe a második világháború előtt 35 800 km², lakossága kb. 100 000.
Ma Indonézia Indragiri Hulu és Indragiri Hilir nevű régensség (Kabupaten) Riau tartományban.
Története
Az Indragiri név a sansekerta nyelvből származik. Az indra jelentése 'palota', a giri jelentése 'magas rang, ország'. Az Indragiri jelentése tehát a palotaország királysága. Az Indragiri Királyság Iskandar rádzsa idején a Malakai Királyság uralma alatt állt, akinek címe Nara Singa volt. Az Idragiri királyi palotát, valamint a Kampung Dagang-i Rumah Tinggit a királyi ház negyedik nemzedékének uralkodója, Paduka Maulana Sri Sultan Allaudin Johan Zirullah Fil Alamin építette, aki a II. Nara Singa címet viselte. Felesége Putri Dang Purnama volt.
A japán megszállás alatt (1942-1945) a terület vezetője a bunszhiho (bupati) irányítása alatt állt, a gusaibu (patih) közreműködésével.
Indonézia 1948-as függetlensége után Szumátrán létrejött Indragiri résztartomány, mely magában foglalta Sumatra Tengah területét, majd Sumatra Tenang katonai parancsnokának 1949. november 9-i rendelete értelmében létrejött az Otonomi terület. 1965-ben az Indragiri régensség az Otonom terület része lett, melynek két részterülete Indragiri Hulu és Indragiri Hilir.
Indragiri királyai
- Kecik Mambang rádzsa mellékneve I. Merlang rádzsa (uralk. 1298 – 1337), az első Indragiri királyi herceg a Malaka Királyságból
- Iskandar rádzsa, mellékneve I. Nara Szinga (uralk. 1337 – 1400), a második Indragiri király
- II. Merlang rádzsa, címe Dzsamalluddin Inajatszja szultán (uralk. 1400 – 1473)
- Paduka Maulana Sri Sultan Allaudin Johan Zirullah Fil Alamin, címe II. Nara Szinga (uralk. 1473 – 1532), temetkezési helye Pekan Tua / Kota Lama
- Uszulluddin Haszanszjah szultán (uralk. 1532 – 1557), az ötödik indragiri király
- Ahmad rádzsa, címe Mohamadszjah szultán (uralk. 1557 – 1599)
- Jamalluddin rádzsa, címe Jamalluddin Keramatszjah szultán (uralk. 1559 – 1658)
- Jamalluddin Szuleimanszjah szultán (uralk. 1559 – 1658)
- Jamalluddin Mudojotszjah szultán (uralk. 1669 – 1676)
- Uszulluddin Ahmadszjah szultán (uralk. 1676 – 1687)
- Abdul Jalilszjah szultán (1687 – 1700)
- Manszjurszjah szultán (uralk. 1700 – 1704)
- Modamadszjah szultán (uralk. 1704 – 1707)
- Muszafarszjah szultán (uralk. 1707 – 1715)
- Ali rádzsa, címe Zainal Abidin Indragiri szultán, előbb Indragiri régense, majd a 15. indragiri király (1715 – 1735), temetkezési helye Kota Lama
- Haszan rádzsa, címe Szalehuddin Keramatszjah szultán (uralk. 1735 – 1765), temetkezési helye Kampung Tambak
- Kecik Beszar rádzsa, címe Szunan szultán (uralk. 1765 – 1784), temetkezési helye a Daik Riau mecset
- Ibrahim szultán (uralk. 1784 – 1815), Rengat város alapítója, a hollandokkal csatlakozott a Melaka elleni Teluk Ketapang háborúhoz, temetkezési helye Meszdzsid Rádzsa Rengat.
- Mun rádzsa, címe Mun Bungszu szultán (uralk. 1815 – 1827), a Daik-hegyen végzett meditációt
- Umar rádzsa, címe Berdzsanggut Keramat Gangsal szultán (uralk. 1827 – 1838)
- Szaid rádzsa, címe Szaid Modojatszjah szultán (uralk. 1838 – 1876)
- Iszmail rádzsa, címe Iszmailszjah szultán, 1876,ban csak egy hétig uralkodott, majd betegségben elhunyt
- Tengku Huszin, mellékneve Tengku Budzsang, címe Huszinszjah szultán (uralk. 1877 – 1883), temetkezési helye Rádzsa Pura (Dzsaja Pura)
- Tengku Isza, címe Isza Mudojatszjah szultán (uralk. 1887 – 1902), temetkezési helye Meszdzsid Rádzsa Rengat
- Uvok rádzsa, uralkodott mint Muda Indragiri rádzsa (1902 – 1912)
- Tengku Mahmud, címe Mahmudszjah szultán (uralk. 1912 – 1963), 1947. december 11-én az indonéz hadsereg (TENTARA NASIONAL INDONESIA) tiszteletbeli őrnagya lett
