Indián-kitelepítési Határozat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Andrew Jackson elnök 1829-es üzenetében fogalmazta meg egy indián-kitelepítési határozat szükségességét.

Az Indián-kitelepítési Határozatot Andrew Jackson elnök írta alá és iktatta törvénybe 1830. május 28-án[1], mint a kormányzati indián-kitelepítő program egyik fontos elemét. Főként a déli államok pártolták, amelyek minél előbb el akarták foglalni az "Öt Civilizált Törzs" földjeit. Különösen Georgia állam - az akkori államok legnagyobbika - állt állandó jogi huzavonában a cseroki nemzettel. Jackson elnök, aki elsősorban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva szorgalmazta az indiánok kitelepítését, azt remélte, hogy a kitelepítéssel rendezheti a Georgia-i helyzetet is. A kitelepítésnek elviekben ugyan önkéntes alapon kellett volna működnie, a gyakorlatban azonban az indián vezetőket jelentős nyomásgyakorlással kényszerítették a kitelepítési szerződések aláírására. Pártállástól függetlenül az események valamennyi megfigyelője egyetértett abban, hogy a határozat keresztülvitelével előbb-utóbb gyakorlatilag minden indiánt el fognak távolítani az államokból. Ekkor már a kitelepítést korábban még ellenző indián vezetők némelyike is megingott elhatározásában, különösen Jackson elnök 1832-es, földcsuszamlásszerű újraválasztását követően.

Bár a legtöbb fehér amerikai támogatta a kitelepítési határozatot, azért jelentős ellenállás is akadt: számos keresztény misszionárius, köztük Jeremiah Evarts szólalt fel a határozat elfogadása ellen. A Kongresszus sorai közül Theodore Frelinghuysen, New Jersey szenátora és a Tennessee állambeli David Crockett emelt szót a határozat törvénybe iktatása ellen, aminek az elfogadását így igen heves viták előzték meg a Kongresszusban.

A határozat rendelkezései szerint megkötött - sok esetben inkább kierőszakolt - szerződések így több tízezer indián nyugatra való kitelepítését tették lehetővé. Az első ilyen szerződés Dancing Rabbit Creek (Táncoló Nyúl-csermely) településéhez, 1830. szeptember 27-éhez kötődik, amikor is a Mississippi partján élő csaktók némi fizetség és nyugati területek fejében lemondtak addig elfoglalt földjeikről. New Echota 1835-ben aláírt szerződése nyomán aztán a cserokikat is kitelepítették a hírhedtté vált Könnyek Ösvényén.[2]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az Egyesült Államok szenátusa 1830. április 24-én fogadta el a (28-19)-es törvényjavaslatot, míg a Képviselők Háza 1830. május 26-án a (102-97)-est; Francis Paul Prucha, The Great Father: The United States Government and the American Indians, Volume I (Lincoln: University of Nebraska Press, 1984), p. 206.
  2. http://en.wikipedia.org/wiki/Indian_Removal_Act Ezen szócikk angol eredetije.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]