Imó-forrás
| Imó-forrás | |
 | |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Felsőtárkány |
| Elhelyezkedése | |
| Tszf. magasság | 450 m |
 Imó-forrás
Pozíció Heves vármegye térképén
| |
 é. sz. 48° 02′ 34″, k. h. 20° 28′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 34″, k. h. 20° 28′ 16″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Imó-forrás témájú médiaállományokat. | |
Az Imó-forrás a Bükk-vidék egyik időszakos, változó vízhozamú karsztforrása.
Leírás[szerkesztés]
Felsőtárkány központjától 7,4 kilométerre, Felsőtárkány közigazgatási területén fakad. Az Imó-kő déli oldalában, 450 méter tengerszint feletti magasságban található. Aktivitása látványos természeti jelenség. A víz az Imó-kői-forrásbarlangból tör felszínre.[1] Működése a karsztvízszint emelkedésével, csökkenésével van kapcsolatban. A forrás többnyire a hóolvadást követően, kora tavasszal aktív, vagy nagyobb mennyiségű csapadékkal járó esős időszakokat követően. Száraz időszakokban azonban vize teljesen elapadhat.
A forrás annak köszönheti működését, hogy a Bükk-vidék területén lehulló csapadék mintegy 20–36 százaléka a mészkő repedésein keresztül beszivárog a karsztvizeket gyűjtő rétegek szintjére, majd onnan a föld alatt eljut arra a pontra, ahol felszínre tör, mint forrás.[2] A forrástól 1,4 km-re fekszik a Tamás-kúti vendégház.
Imó-kői-forrásbarlang[szerkesztés]
85 m hosszan bejárható, 18 m mélységig feltárt, triász mészkőben kialakult, szépen oldott barlang. Megkülönböztetetten védett barlang. Két bejáratú üreg. 2003-ban Szabó Gergely, Szántó Gyula és Taskó Dániel felmérték a barlangot. Taskó Dániel a 2003. évi barlangfelmérés alapján 2004-ben elkészítette a barlang térképét. A 2005-ben megjelent, Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyv szerint 74 m hosszú és 10 m mély. 2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint.
Egyéb[szerkesztés]
Az Imó-forrás korábbi kitörési pontját keresve fedezték fel a Tar-kői-kőfülke sok pleisztocén kori csontmaradványt tartalmazó, belső üregét.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://orszagcsavargo.hu/0004BUKK.HTM
- ↑ Fotó: A semmiből tört fel a víz a Bükkben. hvg.hu. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
Irodalom[szerkesztés]
- Dely Károly szerk.: Bükk útikalauz. Bp. Sport, 1970. 82–83. old. (A Bükk karsztja és barlangjai című fejezetet, az 51–88. oldalakat Dénes György írta.)
- Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1435. old.
- Hevesi Attila: Felszínalaktani jellemzés, karsztformakincs. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 2002. 140. old. és egy fénykép a 128. és a 129. oldalak között
- Jánossy Dénes: Die Felsnische Tarkő und die Vertebratenfauna ihrer Ausfüllung. Karszt- és Barlangkutatás, 1973–1974. (8. köt.) 98. old.
- Kerekes József: A Tárkányi öböl morfológiája. – Die Morphologie des Tárkányer Beckens. Földrajzi Közlemények, 1936. (64. köt.) 6–7. sz. 83. old.
- Kerekes József: Az egerkörnyéki barlangvidék kialakulása. Barlangkutatás, 1938. (16. köt.) 1. füz. 113–115., 126. old.
- Láng Sándor: Az imókői forrásbarlang (borsodi Bükk hg.) bejárata. Hidrológiai Közlöny, 1941. (21. köt.) 7–12. sz. 214–215. old.
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 276., 286. old.
- Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Bp. Kornétás Kiadó, 2005. 212. old. ISBN 963-9353-39-6
- Péchy-Horváth Rezső: Sok feltáratlan szépséget rejtegetnek Magyarország barlangjai. Barlangfürdőt terveznek Görömbölytapolcán? Országjárás, 1942. március 6. (3. [8.] évf. 11. [12.] sz.) 4. old.
