Illékonyság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést UltimateChance (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. július 11., 02:54-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (a frakcionált desztilláció ugyanoda linkel, ahova a desztilláció)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Illékonyság, vagy volatilitás fizikában és kémiában a folyékony és/vagy szilárd halmazállapotú anyagoknak az elpárolgásra való készségét értelmezi. Az elpárolgásra való készség a folyadékok és szilárd anyagok gőznyomásával függ össze, ami a hőmérséklettel emelkedik.

A szilárd anyagoknak a folyékony halmazállapotuk átlépésével való elpárolgását szublimációnak nevezzük.

A folyadékok gőznyomása és normális forráspontja közötti kapcsolat[szerkesztés]

A gőznyomás az a gázfázis nyomás ami egy adott hőmérsékleten egyensúlyt tart az anyag szilárd, vagy folyékony halmazállapotú fázisa által gyakorolt nyomásával.

A folyadékok forráspontja az a hőmérséklet amelyen a folyadék gőznyomása a környezeti nyomással egyensúlyban van. A normális forráspont pedig az a hőmérséklet amelyen a gőznyomás tengerszint feletti magasságban az átlagos atmoszferikus nyomással, vagyis 1 atmoszférával van egyensúlyban.

Néhány folyadék tipikus gőznyomásdiagramja

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]