I. Mansone amalfi herceg
| I. Mansone Amalfi herceg | |
| Amalfi hercege | |
| Amalfi | |
| Uralkodási ideje | |
| 966 – 1004 | |
| Elődje | I. Sergius Amalfi hercege |
| Utódja | I. János Amalfi hercege |
| Salerno | |
| Uralkodási ideje | |
| 981 – 982 | |
| Elődje | II. Pandulf salernoi herceg |
| Utódja | II. János salernoi herceg |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 10. század |
| Elhunyt | 1004 |
| Édesapja | I. Sergius Amalfi hercege |
| Testvére(i) |
|
| Gyermekei | Hermann Bernát Dietmar Godesdin Matilda |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. Mansone (? - 1004) volt 966 - 1004 között Amalfi hercege, illetve 981-982-ben Salerno hercege. I. Sergius herceg fia és örököseként a független Amalfi hercegség egyik legjelentősebb uralkodója volt.
Élete[szerkesztés]
Amikor apja, II. Sergius 958-ban megszerezte az Amalfi hercege címet, azonnal megtette társuralkodónak fiát, Mansone-t. 966-ban, Sergius halála után Mansone egyeduralkodóként örökölte a hercegi címet[1] és ráadásul megkapta a Bizánci Birodalomban használt patricius címet is.[2] 977-ben társuralkodóként maga mellé vette legidősebb fiát, János.
973-ban összeesküvést szőtt I. Gisulf salernoi herceg eltávolítására,[3] de 974-ben Gisulfot I. Pandulf beneventoi és capuai herceg visszaállította hercegségébe. Gisulf halála után, 981-ben Mansone kihasználta II. Pandulf salernoi herceg fiatal korát és betört a hercegség területére. Pandulfot megfosztotta hercegi címétől. II. Ottó német-római császár, aki ebben az időben Itáliában volt a bizánciak és a szaracénok elleni hadjárat miatt és akinek nagy szüksége volt megbízható szövetségesekre, elismerte Masone-t Salerno hercegének. Mansone maga mellé vette fiát, Jánost, de uralmuk népszerűtlen volt és 983-ban népfelkelés döntötte meg hatalmát. Helyére a felkelők a korábbi herceg palotagrófját, Lampert Jánost választották hercegnek.
A Salernoból elüldözött Mansone-t Amalfiba tért vissza, de 984-ben bátyja, Adelfer vette át a hatalmat. Mansone 985-re visszaszerezte ugyan Amalfit, de testvérei 998-ig felléptek ellene. 998-ban megkapta a bizánci anthipatos címet.
1004-ben halt meg, halála után fia, János foglalta el a hercegi trónt.
Családja[szerkesztés]
Felesége neve és származása nem ismert, ha hat gyermekük született:
- János (? - 1006. június előtt), 977-től apja mellett társuralkodó, 1004-től Amalfi hercege.
- Marinus (? - 1011 v. 1033)
- Sergius (? - 1008 után)
- Mansone (? - 1021 után)
- Landolf (? - 1008 után)
- --carda (982/987 - 1004/1009), V. Landolf beneventoi herceg felesége
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Chronicon Amalphitani jegyezte fel, hogy "Dominus Manso Imperialis Patricius et Antipatus, filius Domini Sergii" örökölte a hercegi címet apja halála után.
- ↑ 971/972-ben.
- ↑ A Chronicon Salernitanum jegyezte fel, hogy "Marinus…Neapolitanis et Mansone patricius Amalfitanorum" támogatták "Landolfus…filius..:Atenolfi principis" herceget a Salerno elleni támadásban.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Manso I of Amalfi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.