I. Bernát szász herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Bernát szász herceg
Titulusai Szászország hercege
Szászország
Uralkodási ideje
973 – 1011
Elődje Hermann szász herceg
Utódja II. Bernát szász herceg
Életrajzi adatok
Uralkodóház Billung-ház
Született kb. 950
Elhunyt 1011. február 9.
Corvey
Nyughelye Lüneburg
Házastársa Hildegarde von Stade
Gyermekei Hermann
Bernát
Dietmar
Godesdin
Matilda
Édesapja Hermann szász gróf
Édesanyja Oda v. Hildesuit

I. Bernát (kb. 950 – Corvey, 1011. február 9.) szász herceg 973 - 1011 között, a Billung-ház második uralkodója apja, Hermann szász herceg után.[1] Anyja feltehetően apja első felesége, Oda.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bernát herceg sikerrel vette fel a harcot a dán vikingekkel szemben, amikor 974-ben, 983-ban és 994-ben betörtek a hercegség területére.[2] A német birodalmi politikában III. Ottó német-római császárt támogatta II. Henrik bajor herceggel szemben. 986-ban az ifjú császár megtette fővezérének, 991-ben és 995-ben elkísérte Ottót a szláv törzsek ellen indított hadjáratokra.

Bernát sikeresen növelte meg személyes hatalmát: míg apja csak a király képviselője volt a szászok felé, addig ő már a szászokat képviselte a korona felé.[3]

1011-ben halt meg és a lüneburgi Szt. Mihály templomban temették el.[4]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bernát herceg 990-ben vette feleségül Hildegardot (kb. 974 - 1011. október 3.[5]), I. Henrik stade-i gróf és Hildegard lányát. Bernát hercegnek és feleségének öt gyermeke ismert:

  • Hermann (fiatalon meghalt)
  • Bernát (990 - 1059. június 29.), apja után II. Bernát néven szász herceg
  • Dietmar (? - 1048. október 1.)
  • Godesdin (? - 1040 után)
  • Matilda (? - 1014. április 28.)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az Annalista Saxo nevezte meg Hermann herceg lányának testvéreit (ebben a sorrendben): "Bennonis ducis, qui et Bernhardus et Liudigeri comitis et Machtildis comitisse". Annalista Saxo 1002.
  2. Adami, Gesta Hammenburgensis Ecclesiæ Pontificum II.30, MGH SS VII, p. 317.
  3. [1].
  4. Annales Necrologici Fuldenses, MGH SS XIII, p. 123.
  5. Althoff, G. (ed.) (1983) Die Totenbücher von Merseburg, Magdeburg und Lüneburg (Hannover), Lüneburg.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]