Huszár Elemér (plébános)
| Huszár Elemér | |
| Született | Held Elemér 1872. május 7.[1] Pest |
| Elhunyt | 1960. július 1. (88 évesen) Budapest[2] |
| Álneve | Spectator |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1894) |
| Sírhelye | Farkasréti temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Huszár Elemér, született Held[3] (Pest, 1872. május 7.[4] – Budapest, 1960. július 1.)[5] római katolikus pap, egyházi író.
Élete
Huszár (Held) Kálmán (1841–1908)[6] köz-és váltóügyvéd, törvényszéki bíró és Katz Hermina (1849–1935) izraelita vallású szülők gyermeke. 1887-ben áttért a római katolikus hitre.[7] A budapesti evangélikus gimnáziumban érettségizett. 1894-ben a budapesti tudományegyetemen jogból doktorált. A teológiát a Pázmáneumban végezte és 1897. október 10-én szentelték pappá. Rómában az Accademia dei Nobilin diplomáciát, a Gregoriana Pápai Egyetemen egyházjogot hallgatott, majd a Studio Conciliiben a házassági perek előadója lett. 1900-tól Esztergom, 1904-tól a Felsővíziváros, majd 1911-től a budapesti Terézváros káplánja volt. 1925 nyarán párizsi magyar lelkész, s végül 1928-tól 1944-ig Zugliget lelkésze volt. Kiváló szónoknak tartották, csaknem minden európai nyelven beszélt. A második világháború idején saját nyelvükön prédikált az internált lengyel foglyoknak, a menekült francia tiszteknek, s a délszlávoknak is. 1942-től a menetszázadba beosztott zsidó munkaszolgálatosokat halálos veszélyben lévőknek tekintette, és soron kívül, előkészítés nélkül megkeresztelte. Egy 1944. október 3-án keltezett és Esztergomnak küldött bizalmas jelentés szerint július 5-15. között Árvai Nagy Bálint és Kis György plébánosok közreműködésével összesen 1600 zsidót keresztelt meg. Az egyházmegyei előírásokat figyelmen kívül hagyó eljárása, valamint a fajüldöző kormányrendeleteket bíráló prédikációi miatt többször följelentették. 1944 decemberében a nyilas számonkérő szék rövid időre letartóztatta. A háború után hivatalos beosztás nélkül Csóton élt, majd visszatért Budapestre. Halála előtt két hónappal a Bartók Béla úton egy motorkerékpáros elütötte, s kórházi lábadozása során tüdőgyulladás következtében hunyt el.
Művei
- A házassági jogról szóló törvényjavaslat. (Budapest, 1893)
- Az egyházi házasság vonatkozása a polgári házassághoz. (Budapest, 1895)
- De potestate Ecclesiae circa matrimonium. (Róma, 1900)
- Jus matrimoniale hodiernum. (Róma, 1905)
- Egyházjogi dolgozatok. (Budapest, 1906)
- Az Oltáriszentség az egyházjogban. (Budapest, 1906)
- Katolikus kereszténység és modern kultúra. Írta Albert Erhard. Fordította. (Különnyomat Egyházmegyei Közlönyből. Budapest, 1907)
- A szentté avatás. (Budapest, 1911)
- Lelkipásztorok jegyzőkönyve. (Budapest, 1912)
- Egyházjog. 1-2. kötet. (Budapest, 1913-1914)
- Áttérők katekizmusa. (Budapest, 1917)
- Savonarola elmélkedései a börtönben a Miserere zsoltárról. Fordította. (Budapest, 1921)
- A bölcsőtől a sírig. Ima- és szertartás-könyv magyar katholikusok számára. Szerkesztette. (Budapest, 1923)
- A katolikus házasságjog rendszere a Codex Juris Canonici szerint. (Kalocsa, 1927)
- A házassági per a Codex Juris Canonici szerint. (Kalocsa, 1927)
- A katholikus házasságjog rendszere az új egyházi törvénykönyv szerint. (Szent István könyvek 62., Budapest, 1928)
- Az Egyház és az állam közti viszony története. (Budapest, 1929)
- Házassági kis káté. (Keresztény kis könyvtár 26., Budapest, 1929)
- Zugligeti prédikációk. 1. kötet. 1928-1929. (Budapest, 1932)
- És az Ige testté lőn. Nagyböjti szentbeszédek. (Budapest, 1934)
- Hegytetőkön. Nagyböjti szentbeszédek. (Budapest, 1934)
- Katolikus hittan a művelt közönség számára. (Budapest, 1936)
- Vir dolorum. Nagyböjti szentbeszédek. (Budapest, 1937)
- Loyolai Szent Ignác. (Budapest, 1940)
- Jahvétól - Krisztushoz. Hitoktatás a keresztség szentségére készülő izraeliták számára. (Budapest, 1940)
- Alkalmi és egyéb beszédek. (Budapest, 1941)
- Isten, Krisztus, Egyház. (Budapest, 1941)
Jegyzetek
- ↑ MAK (lengyel nyelven)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 65016/1882. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1882. év 6. oldal 3. sor
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 602/1872. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
- ↑ Dr. Huszár Elemér volt zugligeti lelkész meghalt (1960. július 7.) Magyar Nemzet, 16. évfolyam, 160. szám. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
- ↑ Elhunyt Huszár Kálmán (1908. november 6.) Magyarország, 15. évfolyam, 266. szám, 9. oldal
- ↑ Keresztelési bejegyzése a Budapest-belvárosi római katolikus keresztelési akv. 65/1887. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
Források
- Magyar katolikus lexikon Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Budapest, Szent István Társulat, 1993.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 383. o. Online elérés
- Huszár Elemér (1960. július 17.) Új Ember, 16. évfolyam, 29. szám, 3. oldal Online elérés
