Horváth család (szentgyörgyi)
A szentgyörgyi nemes és báró Horváth család egy régi eredetű magyar nemesi család.
Története
A család Vas vármegye területéről származik. Horváth István 1631-ben szerezte meg a szentgyörgyi kúriát, és ettől kezdve a család folyamatosan csak gazdagodott. Zsigmond 1790-96-ban követ volt, majd Békés vármegye főispánjává tették meg. Általa lett igazán ismert a család neve. Fiai közül Zsigmond Hugonnaira változtatta a nevét és 1822-ben grófi rangra emelkedett, Antal pedig lovasezredes lett, a Mária Terézia-rend vitéze, 1803-ban bárói címet kapott. 1858-ban egy másik családtag, Sándor osztrák birodalmi bárói rangra emelkedett.
A híres füredi Anna-bál is e családhoz köthető, az első ilyen bált szentgyörgyi Horváth Krisztina tiszteletére tartották 1825-ben. Szentgyörgyi Horváth János Fülöp (1777-1841) királyi táblai ülnök és Borsodi és Katymári Latinovits Anna (1783-1862) lánya volt Horváth Krisztina (1805-1827), aki több nevet használt, köztük "Konstancia" is.[1]
Címere
Borovszky Samu monográfiájában Reiszig Ede leírása szerepel:
Törzsczímer: paizs kék udvarában kettősfarkú arany oroszlán, első jobb lábával kivont pallost tartva. Sisakdísz: vörösmezü férfikar kivont kardot tart.
Jegyzetek
- ↑ Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 606. o.
Források
- Révai nagy lexikona (X. kötet, HÉROLD–JÓB)
- Borovszky Samu: Magyarországi vármegyéi és városai, Vas vármegye (III. kötet, 1898.)
