Hit szava

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hit szava keresztény teológiai irányzat (Word of Faith Movement) tanításai főként, de nem csak E. W. Kenyon, F. F. Bosworth, Gordon Lindsay, Kenneth E. Hagin, Kenneth Copeland nevéhez fűződnek. A legismertebb témák:

  • Egészség és gazdagság evangéliuma (Health and Wealth Gospel),
  • Pozitív megvallások (Positive Confession).

A hit szava irányzat eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A teljesevangéliumi-karizmatikus irányzatok teológiájának modern kori atyja a Charles Mackintosh műveiből sokat hasznosító E. W. Kenyon volt (18671948). A új-angliai protestáns pásztort metodista lelkészként szentelték fel, de az amerikai kereszténységben szokásos szabadabb átjárásnak köszönhetően jó kapcsolatot ápolt a baptista egyházzal is, majd az úgynevezett Azusa Street-i ébredés idején pünkösdista körökkel került kapcsolatba.

Kritikusai szerint „radikális”, „az ortodox hittel nehezen összeegyeztethető”, „fundamentalista” tanításaira hatással voltak olyan metafizikai kultuszok, mint a Keresztény Tudomány (Christian Science), a New Thought teológiája és a Unity School Christianity – ám ezt ő több ízben kategorikusan tagadta.[1]

A hit szava mozgalom Kenyon és mások tanításaira épülő teológiájának rendszeres összefoglalását többek között Kenneth E. Hagin bibliatanító (19172003) a világ számos nyelvére lefordított műveiben találhatjuk meg – ezek közül több a Hit Gyülekezete és a Krisztus Szeretete Egyház kiadásában már magyar nyelvű változatban is napvilágot látott.

Alapvető hittételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egészség és gazdagság evangéliuma: A tanítás lényege szerint az üdvösség (szótéria, salus) több mint örök élet a túlvilágon, teljességet is jelent, azaz minden szükség betöltését, a hiány hiányát, a teljes elégséget; és a gyógyulást is. A hívő üdvössége tehát háromszoros áldás: örök élet, jólét és egészség. Fontos tudnivaló, hogy ebben a teológiai szövegkörnyezetben a 'gazdag' annyit jelent: 'aki nem szenved hiányt semmiben'. Sok karizmatikus tanító a 2Kor. 9,8-at idézi magyarázatul: „Az Isten pedig hatalmas arra, hogy rátok árassza minden kegyelmét; hogy mindenben, mindenkor teljes elégségtek lévén, minden jótéteményre bőségben legyetek” (Károli-ford.) Tehát a 'gazdagság' a minden szükség betöltése mellett a minden jótettre elegendő bőséget jelenti.

Pozitív megvallások: E tanítás lényege, hogy az embernek az Isten által szabott keretek között hatalma van a saját életében történtek fölött, tehát nem mindegy, hogy mit beszél (Jakab apostol levele 3,5. 6.). Amiképpen a Teremtő szólt hittel a teremtéskor, és az lett, amit mondott, úgy az ember, aki az Ő képére van teremtve, valóságot teremthet az életében a kimondott hitével, ha azok összhangban vannak Isten Igéjével. Ha azonban annak ellenében beszél, tehát hitetlenül, azzal semmissé teheti Isten áldását, mert azt Isten nem erőszakolja az emberre. Példabeszédek könyve 13,2: „A férfi az ő szájának gyümölcséből él jóval; a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel.”

A gyógyulás evangéliuma: Az isteni gyógyítás, gyógyulás minden ember előtt nyitva áll, mert Isten Fia a keresztfán elhordozta az ember bűnének következményeit, az örök halált, a betegségeket és fájdalmakat, tehát az embernek nem kell sem az örök halálba mennie, sem betegnek lennie. (Ésa. 53,4: „Pedig betegséginket ő viselte, és fájdalmainkat hordozá, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől!”) Akinek elég hite van a gyógyulásában, elfogadhatja azt Isten kezéből. Szívvel hinni azt jelenti, hogy úgy hisz valaki az imában kért dologban, mintha már megkapta volna – de hinni csak olyasmiben lehet így, amiről Isten az Igében kijelentette, hogy az az Ő akarata. A gyógyulásról pedig számos helyen hangzik el a Szentírásban, hogy az az Isten akarata. Jézus földi szolgálatának jó része a betegek gyógyításával telt.

A gazdagság evangéliuma: A jólét evangéliumának központi tanítása szerint Isten az övéinek jólétet teremtett. Példabeszédek 8,21: „Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.” A hívő, aki elfogadta Jézust élete Urául, az üdvösséggel együtt részesül az Isten "társörököseinek" járó javakból, ilyen az örök élet mellett az egészség és a jólét is. Az embernek annyi anyagi és egyéb java kell legyen, hogy minden szükségére jusson elegendő, és azon felül adakozni is tudjon. Ha egy hívő szegénységben él, az azért van, mert nem ismeri Krisztusban való jogait és örökségét. Kenneth E. Hagin szavai szerint: Tudjátok, barátaim, a keresztények többsége nem azért szegény, mert alázatos, hanem azért, mert kevély. Nem azért szegények, mert annyira tisztelik Istent, hanem mert cseppet sem tisztelik.[2]

Jézus szellemi halála: A karizmatikus tanításoknak megfelelően a Megváltó átélte és elhordozta az ember bűneiért járó minden büntetést, tehát a szellemi halált is, ami az elkülönülés állapota Istentől. Erre utalnak Jézus híres szavai: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” (Máté 27,46. Márk 15,34. – Jézus szavaival a Zsolt. 22,2-t idézi.) Halálával Krisztus legyőzte a halált, "elvette annak fullánkját" (1Kor. 15,55.). Ártatlan halála áldozat volt, amit a hívő elfogadhat, mert Jézus minden emberért mutatta be ezt az áldozatot. Ahhoz azonban, hogy az embernek ne kelljen örök halállal fizetnie a bűneiért, a helyettesítőnek, aki a Megváltó volt, meg kellett járnia a poklokat és a halált.

szellem, lélek és test – újjászületés: Az ember a tanítás lényege szerint "szellemi lény, Isten képére és hasonlatosságára teremtve, van lelke, és fizikai testben él". E megkülönböztetés létfontosságú az üdvösségről szóló tanításban, amely szerint a Megváltó által szerzett üdvösség csak az ember szellemét, azaz szívét "szüli újjá" (innen az "újjászületés" terminus), a lelkét, azaz gondolkodását és érzelmeit neki magának kell megújítania, érzelmein pedig uralkodni megújult szellemével. „A mi testtől született, test az; és a mi szellemtől született, szellem az.” (Ján. 3,6.; az idézet a KSzE által kiadott Biblia szövege szerint szerepel) – mondja Jézus Nikodémusnak, aki hitetlenkedik, nem érti, hogyan születhet újjá az ember, "ha már vén". Az "elme megúítása" szintén kulcsfogalma ennek a tanításnak: „És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.” (Róm. 12,2).

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Joe McIntyre, E. W. Kenyon and His Message of Faith: The True Story, 225–244.
  2. Kenneth E. Hagin, Redeemed from Poverty, Sickness & Spiritual Death, Tulsa, Faith Library Publications, 2005, 29. kiadás.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az irányzathoz tartozó jelentősebb nemzetközi teljesevangéliumi szolgálatok és intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hit szava tanítások kritikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Word of Faith-mozgalom nemzetközi magazinjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az itt következő két periodikumot (mindkettő angol nyelvű) Magyarországon is terjesztik, mindkettő ingyenes.

A legjelentősebb nemzetközi karizmatikus tévécsatornák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]