Hintz György (gyógyszerész, 1840–1890)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TurkászBot (vitalap | szerkesztései) 2020. november 15., 11:46-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Hibás DEFAULTSORT eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások)
Hintz György
Született1840. szeptember 4.
Kolozsvár
Elhunyt1890. február 20. (49 évesen)
Kolozsvár
Nemzetiségemagyar
GyermekeiHintz György
SzüleiHintz György
Foglalkozásakémikus,
gyógyszerész,
vegytantanár
SírhelyeHázsongárdi temető
SablonWikidataSegítség

Ifjabb Hintz György (Kolozsvár, 1840. szeptember 4. – Kolozsvár, 1890. február 20.) kémikus, gyógyszerész, vegytantanár.

Élete

Id. Hintz György evangélikus lelkész és Engel Polyxena fia. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Minthogy családjának birtokába került a nagyapjától örökölt gyógyszertár, a gyógyszerészi pályát választotta. Egy pár évi gyakornokoskodás után Bécsbe ment, hol tanulmányait folytatta és 1863-ban doktori vizsgát tett, majd visszatért Kolozsvárra és átvette a gyógyszertárat. 1884. január 9-étől az egyetem magántanára, továbbá az általános magyarországi gyógyszerész-egylet 21. járásának igazgatója, a gyógyszerészgyakornokokat vizsgáló bizottság rendes tagja, a városi képviselő-testület tagja, közigazgatósági bizottsági tag, a kolozsvári zenekonzervatórium elnöke, az evangélikus egyház főgondnoka, az EMKE fiókjának pénztárnoka, az erdélyi gazdasági egylet főpénztárnoka, az osztrák-magyar bank és a kolozsvári kereskedelmi bank igazgató tanácsosa.

Fia, legifj. Hintz György szintén gyógyszerész lett.

Művei

Sírja a Házsongárdi temetőben.

Cikkei a Gyógyszerészi Hetilapban (1871. A szunyal, morphium, mérgezés törvényszéki vegyelemzése, 1872. Az illatszerekről, Törvényszéki vegyelemezés villanyra, 1873. Szemelvények a gyógyszerészeti műtan köréből, Tisztázzuk az eszméket); a Kertész Gazdában (1872 Illatos növények és illatszerek); az Erdélyi Hiradóban (1889. 56. sz. A kolozsvári zeneconservatorium története 1819–1889.) jelentek meg. Kéziratban maradt munkája: Gyógyszerészi műtan.

Források

Kapcsolódó szócikkek