Hegyeskalapú galóca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Hegyeskalapú galóca
Amanita virosa 02.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes)
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Galócafélék (Amanitaceae)
Nemzetség: Amanita
Tudományos név
Amanita virosa
(Fr.) Bertill.
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyeskalapú galóca témájú kategóriát.

A hegyeskalapú galóca vagy kúposkalapú galóca (Amanita virosa) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának a kalaposgombák (Agaricales) rendjéhez, ezen belül a galócafélék (Amanitaceae) családjához tartozó faj.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kalap átmérője 3-7, néha 10 centiméter, jellegzetes kúp alakját többnyire később is megtartja. Idős korban néha laposan boltozatos vagy kiterülő, fehér, halvány krémszínű árnyalattal, felülete nedvesség esetén ragadós, szárazon tompa fényű. A lemezek a tönktől többé-kevésbé távol és sűrűn állnak, fehér színűek. A tönk hosszúsága elérheti a 15 centimétert, 1-1,5 centiméter vastag, fehér, gyakran görbült, karcsú, törékeny, rostos felületű. Gallérja lelógó, bőrszerű és múlékony. A tönk alját laza, sokszor rásimuló bocskor takarja. A gumós alapi rész a nyitott bocskorral együtt általában mélyen a földfelszín alatt helyezkedik el. A gomba húsa fehér, lágy és enyhén kellemetlen szagú. A spórapor fehér színű.

Élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegyeskalapú galóca magasabb hegységekben fenyvesekben, ritkán lomberdőkben is általánosan elterjedt. Júniustól szeptemberig, néha októberig terem.

Mérgezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegyeskalapú galóca a gyilkos galócához hasonlóan halálosan mérgező.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]