Fehér galóca
 |
||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
|
||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||
| Amanita verna (Bull. ex Fr.) Lam. |
||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fehér galóca témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér galóca témájú médiaállományokat. |
| Fehér galóca mikológiai jellemzői |
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
A fehér galóca (Amanita verna) a kalaposgombák rendjén belül a galócafélék családjába tartozó Amanita nemzetség egyik halálosan mérgező, Magyarországon is elterjedt gombája.
Tartalomjegyzék |
Jellemzői [szerkesztés]
Kalapja fehér színű, félgömb alakú, de később sem terül szét; kalapbőre száraz; átmérője 3‑8 cm. Lemezei fehérek, sűrűn és szabadon állók. Tönkje szintén egyöntetűen fehér, kígyóbőrszerű rajzolat sem látható rajta; a gallér is fehér, bőrszerűen lelógó; a tönk gumóban végződik, rajta a gomba többi részével megegyező színű bocskor található. A gomba húsa egységesen fehér, illata édeskés, idős korban kellemetlen. Spórapora fehér; a spórák gömbölyűek vagy elliptikusak, méretük 8‑10 × 6,5‑8 μm.
Előfordulása [szerkesztés]
Lomberdőkben, parkokban lombos fákkal, leggyakrabban tölgyekkel képez mikorrhizát, de találták tűlevelűek tövében is. Közép-Európában kevésbé gyakori, mint a zöldes színű gyilkos galóca; délebbre inkább elterjedt. Júniustól szeptemberig terem.
Hasonló fajok [szerkesztés]
A fehér galócát a kezdő gombászok színe miatt a csiperkékkel (Agaricus sp.) téveszthetik össze, bár azoknak soha nincs bocskora, lemezeik pedig már fiatal korban rózsaszínűek, később csokoládébarnák. Közeli rokona a szintén halálosan mérgező hegyeskalapú galóca (A. virosa), amely hazánkban nagyon ritka és fenyvesekben él.
Mérgezése [szerkesztés]
Méreganyagainak összetétele és hatása azonos a gyilkos galócáéval (A. phalloides).
Irodalom [szerkesztés]
- Gerhardt, E. (1984): Pilze I., BLV Verlagsgesellschaft, München, 320 p.
