Harsányi Iván

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harsányi Iván
SzületettHirsch Iván
1930. május 7.
Budapest
Elhunyt2018. február 15. (87 évesen)[1][2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
HázastársaFenyves Ágnes (1954–2018)
Gyermekeikét gyermek:
Harsányi Sulyom László
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1950–1954, történelem)
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség

Harsányi Iván (született Hirsch, Budapest, 1930. május 7. – Budapest, 2018. február 15.) magyar történész, pedagógus, egyetemi tanár.

Élete[szerkesztés]

Harsányi Iván Budapesten született 1930. május 7-én Hirsch Hugó és Csillag Erzsébet gyermekeként.

1950–1954 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lenin Intézetének történelem szakos hallgatója volt. Kezdetben betűszedő, majd 1954–57 között az ELTE Lenin Intézetének tanársegédje volt. 1957-ben az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. korrektora. 1957–58-ban a Nap utcai általános iskolában tanított. 1958–1963 között a Központi Pedagógus Továbbképző Intézet, illetve az Országos Pedagógiai Intézet adjunktusa volt. 1963–69 között a Magyar Szocialista Munkáspárt KB agitációs-propaganda osztályának munkatársa volt. 1969–1986 között az MSZMP Politikai Főiskola nemzetközi munkásmozgalom-történeti tanszékének tanszékvezető docense, 1986–1990 között egyetemi tanára volt. 1990-től 10 évig a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának modern kori történelem tanszékén egyetemi tanár volt. 2000 óta emeritus professzor. A Múltunk és az Acta Hispanica szerkesztő-bizottsági tagja.

Kutatási területe Spanyolország 19–20. századi történelme. A 20. századi spanyol-magyar kapcsolatok, a spanyol politikai rendszerek, szellemi és politikai áramlatok.

Magánélete[szerkesztés]

1954-ben házasságot kötött Fenyves Ágnessel. Két fiuk született; László (1958) és György (1961).

Művei[szerkesztés]

  • A spanyol népfront 1936. februári választási győzelmétől a júliusi lázadásig (1976)
  • A spanyol nép nemzeti-forradalmi háborújának 40. évfordulójára; TIT, Bp., 1977 (Történelmi füzetek)
  • A Franco-diktatúra jellegéről (1983)
  • A Franco-diktatúra születése. A Franco-rendszer keletkezése és a spanyol munkásmozgalom, 1938–1939; Kossuth, Bp., 1988
  • 1943–1944 magyarországi eseményei spanyol diplomáciai iratok tükrében (1995)
  • A spanyol polgárháború és magyar önkéntesei; szerk., dokumentumvál. Harsányi Iván; Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, Bp., 1996 (Antifasiszta füzetek)
  • Egy eszmerendszer – két diktatúra a 20. századi Spanyolországban (1997)
  • Diktátorok, diktatúrák. Ormos Mária, Székely Gábor, Krausz Tamás, Harsányi Iván, Pankovits József írásai; előszó Erényi Tibor; Napvilág, Budapest, 1997 (Akik nyomot hagytak a 20. századon)
  • Ormos Mária: Mussolini / Harsányi Iván: Franco; Pannonica, Bp., 2001 (Fekete-fehér)
  • A spanyol konzervativizmus a XX. században (2002)
  • Spanyol dilemmák – spanyol megoldások a 19-20. század útvesztőjében; Pro Pannonia, Pécs, 2006 (Pannónia könyvek)
  • A félperifériától a centrumig. Ibériai tanulmányok a hosszú 19. és a még hosszabb 20. századból (2011)
  • Fölbolydult világ. Történeti és politikai írások; Magyar Lajos Alapítvány, Bp., 2014

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Elhunyt Harsányi Iván, a spanyol történelem elismert kutatója hvg.hu - 2018. február 16.
  2. ↑ Elhunyt Prof. dr. Harsányi Iván. [2018. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 16.)
  3. ↑ https://opac-nevter.pim.hu/record/-/record/display/manifestation/PIM31833/cc5446f1-b407-4fac-9e26-197b8d1505f5/solr/0/24/0/1/authorOrder/ASC
  4. ↑ Állami kitüntetések augusztus 20-a alkalmából. Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2009. augusztus 19. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 23.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Harsányi_Iván&oldid=26741736”