Hahót nembeli Lendvai Miklós

Hahót nembeli Lendvai Miklós 1345 és 1346 között, majd 1353 és 1356 között Horvát-Dalmát bán. Az alsólendvai Bánffy család alapítója, nagybirtokos, több vármegye főispánja, a Lendvai vár ura.

Élete

Az ősrégi Zala vármegyei Hahót nemzetség leszármazottja. Atyja, Hahót nembeli István, Varasdi ispán, akiről maradtak említések 1272 és 1296 között. Anyja neve ismeretlen. Apai nagyapja, Hahót nembeli III. Hahót volt.

Apja rangosabb pozíciójának, valamint a nemesi családja vagyonának, de főképpen politikai hovátartozásának köszönhetően, Lendvai Miklós felemelkedett az ismeretlenségből, és családját igen emelhette fel. Lendvai Miklós Károly Róbert uralkodása alatt állt a király hűségére, a család fényes karrierjének a kezdetét jelentette. Miklós első okleveles említései között már 1324-től 1346-ig Zala vármegye ispánjaként szerepelt, méltóság, amelyet később ismét, 1349 és 1351 között töltötte be. 1333 és 1343 között királynéi lovászmester volt, Szlavón bán először 1343 és 1346 között, majd ismét 1353 és 1356 között. Ez idő alatt, 1345 és 1346 között, majd 1353 és 1356 között egyben Horvát-Dalmát bán is volt. 1343-ban kapta meg Lenti várát is, így utódai a két összefüggő uradalom birtokában az ország egyik legjelentősebb főúri famíliájává váltak; ezt a várat eredetileg apja, Hahót nembeli Istvántól foglalta el Kőszegi Miklós. 1357-től 1359-ig pedig kettő méltósága volt, a királynéi tárnokmester, és a Segesdi ispán.

Házassága és leszármazottjai

Felesége neve ismeretlen; lánya volt Péc nemzetségbeli Péc Dénes magyar nádornak. Házasságukból több gyermeke született, ők a "Bánffy" vezetéknevet vették fel, amely annyit jelentette, hogy a "bán" fiai voltak:

• alsólendvai Bánffy László
• alsólendvai Bánffy Ferenc
• alsólendvai Bánffy István, Szlavón bán, Varasdi ispán.
• alsólendvai Bánffy Miklós
• alsólendvai Bánffy János, Szlavón bán, Macsói bán, Varasdi ispán.