Ugrás a tartalomhoz

Gyönyör József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jávori István (vitalap | szerkesztései) 2021. május 21., 19:37-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (További információk: nemz. kat.)
Gyönyör József
Született1920. október 25.
Szalatnya
Elhunyt2003. január 13. (82 évesen)
Ipolyság
Állampolgársága
Foglalkozása
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Gyönyör József (Szalatnya, 1920. október 25.Ipolyság, 2003. január 13.[1]) jogász, jogtörténész, politológus, közíró.

Élete

Hároméves korában családja Egegre költözött, majd kivándoroltak Franciaországba. Francia iskolában kezdte tanulmányait, majd 1939-ben érettségizett az ipolysági reálgimnáziumban. Felvették az egri érseki jogakadémia rendes hallgatói közé, ahol 1939. szeptember 30-tól 1943. június 7-ig elvégezte a jog- és államtudománykari tanfolyamot. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán tett államtudományi szigorlatot, melynek eredményeként 1943. december 11-én doktorrá avatták. Ekkor Budapesten élt, és 1939. november 16-tól 1947. január 7-ig havidíjas hivatalnokként a Központi Városházán dolgozott.

A második világháborúban Budapesten szovjet hadifogságba került. Édesanyja kérésére nem távozott nyugatra, bár rokonainak nagy része Kanadában élt. A népbíróság perbe fogta. Az enyhülés időszakában sem kapta meg a csehszlovák állampolgárságot. Közel tíz esztendőn át tartózkodási engedéllyel élhetett szülőföldjén és vállalhatott fizikai munkát, mialatt további zaklatásoknak volt kitéve.

Az 1948. év végén a Korponai Járási Hivatalba került, majd húsz éven át a kerületi nemzeti bizottság alkalmazottja volt, s 1969-től a kormány nemzetiségi főosztályán dolgozott. Mint közíró 1968 márciusában már írt az Új Szóba a második világháború után a csehszlovákiai magyarságot ért megpróbáltatásokról.

A csehszlovák állampolgárságot 1955-ben kapta meg újra, majd az államigazgatás különböző szintjein betöltött tisztségek után 1969-től a Szlovák Köztársaság kormányhivatala nemzetiségi főosztályának munkatársaként dolgozott. A szlovákiai magyarság jogtörténetével, történelmével és jogi helyzetével foglalkozott.

Elismerései

Művei

  • 1989 Államalkotó nemzetiségek. Tények és adatok a Csehszlovákiai nemzetiségekről.
  • 1990 Mi lesz velünk, magyarokkal? Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig.
  • 1992 Határok születtek. A csehszlovák állam megalakulása és első törvénye
  • 1993 Közel a jog asztalához. A csehszlovák állam kezdeti nehézségei, területi gyarapodása, ideiglenes alkotmánya, alkotmánylevele és annak sorsa.
  • 1994 Terhes örökség. A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában

Jegyzetek

  1. ujszo.com. [2015. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 14.)

Források

További információk