Guth Zoltán
| Guth Zoltán | |
| Született | 1892. május 3. Hatvan |
| Elhunyt | 1968. október 21. (76 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Levin Ilona (h. 1919–1920) Kempfner Lujza (h. 1950–1968) |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Új köztemető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Guth Zoltán (Hatvan, 1892. május 3.[2] – Budapest, Erzsébetváros, 1968. október 21.)[3][4] hegedűművész, tanár.
Élete[szerkesztés]
Guth Bertalan vendéglős és Weisz Róza gyermekeként született. Tanulmányait a Nemzeti Zenedében végezte Baré Emil tanítványaként. 1912-ben a Fodor Zeneiskolában helyettes tanárként dolgozott. A Tanácsköztársaság idején a Zenész Szakszervezet alelnöke, később a Kulturális Népbiztosság termelési biztosaként a zenészeti ügyeket intézte. A proletárdiktatúra bukása után külföldre távozott. Az 1920-as évektől Kárpátalján élt, ahol zongora- és hegedű tanfolyamokat tartott. Szólistaként és kamarazenészként is hangversenyezett. 1924. augusztusban Hirsch Sárival adott együttes hangversenyt Szobráncon a Ruszinszkói Orvosszövetség felkérésére.[5] 1926-ban kiutasították Ruszinföldről.[6] 1928 áprilisában a miskolci Hajnalkörben, – a miskolci iparosok egyesületében – bemutatták Jessy című egyfelvonásos operettjét. Ekkoriban Sátoraljaújhelyen tanított.[7] 1945 és 1949 között a Kárpátukrajnai Szimfonikus Zenekar hangversenymestere volt és behatóan tanulmányozta a Szovjetunió zenepedagógiáját. Hazatérése után nyugdíjba vonulásáig (1960) a Művészeti Dolgozók Szakszervezete (MÜDOSZ) Zenésztovábbképző Iskolájának igazgatójaként működött. Halálát tüdőgyulladás okozta.[4]
Első felesége Levin Ilona volt, Levin Ármin és Roth Krisztina lánya, akivel 1919–1920-ban élt házasságban.[8] Elváltak.
Második házastársa Kempfner Lujza (1903–2008) zongoratanárnő volt, akit 1950-ben vett nőül. 1958-ig zongorát tanított, majd a Hollán Ernő utcai Zeneiskola igazgatónőjeként működött. Kilencven éves kora fölött is oktatta magántanítványait. 2001 májusától a Mazsihisz Szeretetkórházában élt.[9] 2008. május 12-én hunyt el 105 éves korában.[10]
Az Új köztemetőben helyezték nyugalomra.[3]
Díjai, elismerései[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Guth Zoltán, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05547.htm
- ↑ Születési bejegyzése a hatvani izraelita hitközség születési akv. 224/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 20.)
- ↑ a b „Meghalt Guth Zoltán”, Magyar Nemzet, 1968. október 27. (Hozzáférés: 2021. augusztus 20.)
- ↑ a b Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 2200/1968. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 22.)
- ↑ „Hangverseny Szobráncon”, Ruszinkói Magyar Hírlap, 1924. augusztus 17. (Hozzáférés: 2021. augusztus 20.)
- ↑ „Kiutasították”, Kárpáti Földmüves, 1926. július 22. (Hozzáférés: 2021. augusztus 20.)
- ↑ „Két vidéki szerző bemutatója a miskolci Hajnal körben”, Reggeli Hírlap, 1928. május 1., 3. oldal (Hozzáférés: 2021. augusztus 20.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Levin Ilonával a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 2805/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 20.)
- ↑ „Lujzi néni százéves”, Budapesti Nap, 2003. november 7., 16. oldal (Hozzáférés: 2021. augusztus 20.)
- ↑ „Guth Zoltánné Kempfner Lujza gyászjelentése”, Népszabadság, 2008. május 24. (Hozzáférés: 2021. augusztus 22.)
- ↑ „Szocialista Kultúráért”, Népszava, 1954. december 7. (Hozzáférés: 2021. augusztus 20.)
- ↑ Magyar Közlöny, 1954. december 24. (106. szám)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon I–III. Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
