Gudrun-ének
| Gudrun-ének | |
 | |
| A Gudrun-ének névadó hősnőjének, Gudrunnak 19. századi ábrázolása (Otto von Leixner, Illustrierte Literaturgeschichte, Leipzig, 1880) | |
| Megírásának időpontja | 13. század első évtizede (?) |
| Nyelv | középfelnémet nyelv |
| Műfaj | eposz |
| Részei | Hagen-rész, Hilde-rész és Kudrun-rész |
| Kiadás | |
| Magyar kiadás | 1910 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gudrun-ének témájú médiaállományokat. | |
Az alnémet szójárásban Gudrun-ének (németül: Gudrunlied), eredetileg Kudrun-ének egy középkori német népeposz.
Tartalom[szerkesztés]
Mai formájában valószínűleg a 13. század első évtizedéből ered. A három részre osztott eposz első és legrövidebb része az írországi Hagen csodás kalandozásait mutatja be, aki Greife vezetése alatt Indiába jut, ott nőül veszi Hildát, majd hazatér. Hagen leányát, akit szintén Hildának hívnak, csak annak akarja adni, aki vele erőben mérkőzik. A második énekben Hettel király elküldi a szép hangú Frutét, az okos Horandot és az erős Watét, akik elrabolják Hildát, s az őket üldöző Hagennel is harcolnak; végül azonban kibékülnek, Hettel pedig feleségül veszi Hildát. A harmadik, leghosszabb rész, amelyről az eposz a nevét kapta, Gudrun (Hettel és Hilda leánya) viszontagságait meséli el. Hartmut normandiai királyfi elrabolja Gudrunt és megöli az üldöző Hettelt. Gudrun nem hajlandó édesapja gyűlölt gyilkosához hozzá menni, ezért sok éven keresztül a legmegalázóbb munkákat kell végeznie. Rabságából fivére, Ortwein és jegyese Herwig szabadítják ki, és állnak bosszút elrablóin.
Magyarul[szerkesztés]
- Kudrun. Hősköltemény; ford. Kőrös Endre; Franklin, Bp., 1910
- Kudrun. Középkori német hősi eposz; ford. Kőrös Endre, szöveggond., utószó Lőkös Péter; Eötvös, Bp., 2007 (Eötvös klasszikusok)
- Mikler Sámuel (1887) Gudrun, Kiadatlan[1][2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az 1887-es bemutató után a kiadás az ígéretek ellenére váratott magára. Végül az 1909-ben bekövetkezett halála után, de nem az ő, hanem Kőrös Endre fordításában jelent meg.
- ↑ Gudrun-ének Mikler féle fordításának teljes kézirata, sajnos sok kihagyással és hiánnyal megtalálható az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában.
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Kudrun, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2017. július 11.
- Kis Domokos Dániel (2008) ,,A Gudrun-ének első fordítója: Mikler Sámuel evangélikus lelkész" in Gömörország, IX. évfolyam, 3. szám, 13-16. old.
