Grúz írás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Grúz ábécé szócikkből átirányítva)
Grúz írás
ქართული დამწერლობა
Típus ábécé
Nyelvek grúz
Időszak nagyjából Kr.u. V. századtól napjainkig

A grúz írás (saját nevén: ქართული დამწერლობა [kartuli damcerloba]) az európai (latin, örmény, görög, cirill, kopt) ábécékhez hasonlóan, hangjelek, amelyek a kaukázusi nyelvek családjába tartozó kartvéli nyelvek szövegeinek írását segítik elő.

A grúz ábécé feltehetően a IV. században született – örmény krónikák szerint ugyanaz az örmény pátriárka: Meszrop Mastoc alkotta újjá, aki a ma is használatos új örmény ábécét alkotta újjá. Sokak szerint, akár az örmény, a grúz (kartvéli) nyelv megújítása is az ő érdeme. A hagyomány szerint, akár az örmény ábécé esetében, a grúz megteremtésénél is a görög ábécé volt a kiindulópont, azonban a különböző betűjelek származása nem ismeretes. Olyan nézet is létezik, hogy a görög és a grúz (kartvéli) ábécét a régi örmény ábécé alapján mintázták, amely a magyar rovásíráshoz nagyon hasonló örmény rovásírásból indult ki. Olyan hagyomány is van, mely szerint a grúz ábécét az első, még legendás grúz uralkodó – Parnaváz alkotta.

A legrégebbi, a grúz ábécével írt nyelvi emlékek az V. századból származnak és az első variánsban, az úgynevezett aszomtavruli (ასომთავრული; kartvéli nyelven „egyházi”) vagy más néven mrgvlovani (მრგვლოვანი; grúz nyelven „kerek”) írással íródtak. A jelenlegi formában használatos ábécé – a mchedruli (მხედრული; grúz nyelven „hadi”) írás, a XI. századból való. A XII. század folyamán kialakult egy másik ábécé is, a nuszchuri-chucuri (ნუსხური-ხუცური), amelynek jellemzője, hogy a betűk szögletesek és általában vallási iratokban használják (lásd a mellékelt ábrát). A grúz ábécé érdekessége az, hogy eredetileg nem osztható kis és nagy betűkre, azonban a nyomtatott és gépi írás megjelenésével bevezették az azonos kinézetű kis és nagy betűket, amelyeket azonban nem mindenki fogadott el.

Az első nyomtatott grúz ábécét Misztótfalusi Kis Miklós metszette Grúzia királya, Artsil megbízásából.

Aszomtavruli (nagybetűs) ábécé

Az idők folyamán kialakult egy írásstílus (a chuceszi írás), amely a két ősi (az aszomtavruli és a nuszcha-chucuri) ábécé alakjait használja, mégpedig a következő módon: az írás alapja a nuszcha-chucuri, de a mondatok első betűit és a megszólítási formákat az aszomtavruli jeleivel írja.

Kapcsolódó képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ábécé és átírásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai grúz ábécé 33 azonos jelből áll. Az örmény ábécéhez hasonlóan, a grúz ábécé számokat is jelöl.

Betű Neve Számérték Nemzeti
átírása[1]
ISO[2] IKE [3] ALA-LC[4] KNAB[5] BGN/PCGN[6] TITUS[7] IPA Magyaros[8]
an 1 a a a a a a a [a] a
ban 2 b b b b b b b [b] b
gan 3 g g g g g g g [g] g
don 4 d d d d d d d [d] d
en 5 e e e e e e e [ɛ] e
vin 6 v v v v v v v [v] v
zen 7 z z z z z z z [z] z
[9] ha 8 - ē e/ey ē ē ey ē [e] e
tan 9 t t' t t t [tʰ] t
in 10 i i i i i i i [ɪ] i
k’an 20 k’ k k ķ k [kʔ] k
las 30 l l l l l l l [l] l
man 40 m m m m m m m [m] m
nar 50 n n n n n n n [n] n
[9] ye 60 - y y y y y - [j] j
on 70 o o o o o o o [ɔ] o
p’ar 80 p’ p p p [pʔ] p
zhan 90 zh ž ž ž zh ž [ʒ] zs
rae 100 r r r r r r r [r] r
san 200 s s s s s s s [s] sz
t’ar 300 t’ t t ţ t [tʔ] t
[9] wie - - w wi/ü w w - - [wi] vi
un 400 u u u u u u u [ʊ] u
par 500 p p' p p p' p [pʰ] p
kan 600 k k' k k k' k [kʰ] k
ghan 700 gh ǧ/ɣ ġ ǧ gh ġ [ɣ] g
q’ar 800 q’ q q q q [qʔ] k
shin 900 sh š š š š sh š [ʃ] s
chin 1000 ch č' č čʻ č ch' č [ʧʰ] cs
tsan 2000 ts c' c c ts' c [ʦʰ] c
dzil 3000 dz j j/ʒ ż dz dz ʒ [ʣ] dz
ts’il 4000 ts’ c c ç ts ʔ] c
ch’ar 5000 ch’ č č̣ č ç̌ ch č̣ ʔ] cs
khan 6000 kh x x x x kh χ [x] h
[9] khar 7000 - q q' q [qʰ] k
jan 8000 j ǰ ǰ/ǯ j j ǯ [ʤ] dzs
hae 9000 h h h h h h h [h] h
[9] oh 10000 - ō ō/ow ō ō - ō [ow] o
[9] far - - f f f f - - [f] f
[10] ə - - - ə ĕ - - ə [ə] e
[10] ʾa - - - ʾ ʻ - - - [ʔ] -
[11] - - - - - - - - - - -
  1. Nemzeti romanizációs rendszer, Geodéziai és Kartográfiai Minisztérium és Nyelvészeti Intézet, Grúz Tudományos Akadémia, 2002
  2. International Organization for Standardization (www.iso.ch), 1996
  3. Iberiul-K’avk’asiuri enatmetsnierebis ts’elits’deuli (Ibero-kaukázusi Nyelvészeti Évkönyv), 1974
  4. American Library Association/Library of Congress, Transliteration Schemes for Non-Roman Scripts. Randal K. Berry (ed.) (lcweb.loc.gov/catdir/cpso/roman.html), 1997
  5. Kohanimeandmebaas (Helynév-adatbázis), Eesti Keele Instituut (Észt Nyelvi Intézet) (www.eki.ee), 1993/2003
  6. United States Board on Geographic Names and the Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use, 1981
  7. Thesaurus Indogermanischer Text- und Sprachmaterialien (titus.uni-frankfurt.de), 2000
  8. A Magyar Tudományos Akadémia által javasolt átírási forma
  9. ^ a b c d e f Archaikus betű, a mai írás nem használja.
  10. ^ a b Csak a mingreli és szván nyelvekben használatos
  11. Bekezdéselválasztó, a mai ábécének nem része, de egyes források beleszámítják.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]