Gereblyés László
| Gereblyés László | |
| Élete | |
| Született | 1904. március 30. Csákberény |
| Elhunyt | 1968. október 18. (64 évesen) Balatonfüred |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | Grünfeld Ignác Stauber Regina |
| Pályafutása | |
| Írói álneve | Góbé László Orondi András |
| Jellemző műfaj(ok) | versek |
| Első műve | Testvéreim (versek, 1925) |
| Irodalmi díjai | József Attila-díj (1956, 1967) |
Gereblyés László (eredeti neve: Grünfeld László) (írói álnevei: Góbé László; Orondi András) (Csákberény, 1904. március 30.[1] – Balatonfüred, 1968. október 18.) József Attila-díjas magyar költő, műfordító.
Életpályája[szerkesztés]
Grünfeld Ignác vegyeskereskedő és Stauber Regina fia.[1] 1922-ben érettségizett Székesfehérváron. 1923–1932 között a budapesti Magyar Általános Takarékpénztárban tisztviselőként dolgozott. 1924-ben az illegális KMP tagja lett. 1927–1930 között a 100% című folyóirat és a Korunk folyóirat munkatársa volt. 1929–1930 között Forrás címmel irodalmi folyóiratot indított. 1932-ben állásából eltávolították versei miatt, majd bebörtönözték. 1934-től fizikai munkásként dolgozott az Óbudai Pamutiparban. 1936-ban politikai tevékenysége miatt innen is elbocsátották. 1938-ban Párizsba emigrált. 1943-ban a Magyar Szemle munkatársa, majd szerkesztője volt. 1945-ben jött haza Magyarországra. 1946–1949 között a Nagyvilág című folyóirat főszerkesztője volt. 1949-től a Kulturális Kapcsolatok Intézetében dolgozott. 1957–1959 között, valamint 1962-től a Nagyvilág folyóirat szerkesztője volt. 1959–1962 között a párizsi Magyar Intézet igazgatójaként működött.
Művei[szerkesztés]
- Testvéreim (versek, 1925)
- Gereblyés László verseiből (versek, 1929)
- Versek (versek, 1930)
- A döntés felé (riportok, 1932)
- A textilipar dolgozói (irodalmi szociográfia, 1937)
- Nehogy engedj! (versek, 1937)
- Árnyék az időben (versek, 1946)
- Biztató (versek, 1947)
- Egyenes út (válogatott versek, 1951)
- Henri Martin (verses színmű, 1952)
- Fölfelé (versek, 1955)
- Mindhalálig (versek, 1958)
- Így volt. Szociográfíai jegyzetek a 30-as évekből (1959)
- Volt, van, lesz (versek, 1960)
- Túl a határon (versek és műfordítások, 1963)
- Még tovább (összegyűjtött versek, 1964)
- Versek mozgóképre (versek, 1966)
- Láncolat (versek, 1968)
- Antanténusz. Mondókák és tréfás versek (1968)
- Új Bolond Istók (válogatott versek, 1969)
- Ezerarcú világ (összegyűjtött verses műfordítások, 1971)
- Párizsi elégia. Magyar költők és képzőművészek Franciaországról (válogatott költemények gyűjtéséből, 1974)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Születési bejegyzése a csákberényi polgári születési akv. 12/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. május 26.)
További információk[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Kortárs magyar írók
- A magyar irodalom története
- Veszprém Megyei Életrajzi Lexikon
