Gerő Katalin
Gerő Katalin (Vámosgyörk, 1853 – Budapest, 1944. május 29.) magyar pedagógus, író, árvaház-igazgató. Alakját több író és költő is megörökítette műveiben.
Gerő Károly színműíró nővére.
Tartalomjegyzék |
Munkássága [szerkesztés]
Édesanyja korán meghalt, édesapja később újra megházasodott, de Katalin és testvérei nem tudtak megbarátkozni mostohaanyjukkal, ezért Budapestre költöztek. Katalin varrónő lett és eleinte ebből a munkából tartotta fenn magát és testvéreit. Öccse, Gerő Károly jogot végzett és emellett népszínműveket írt, kora neves színműírója volt. Az ő kapcsolata révén lett Katalin 1898-ban a Pesti Izraelita Nőegylet leányárvaházának igazgatónője. Ezt a tisztségét a fenntartók teljes megelégedettségére 1927-ig, 74 éves koráig töltötte be aktívan. Ekkor neveztek ki mellé igazgatóhelyettest, de Gerő Katalin továbbra is az „örökös igazgatónő” címet viselhette. Közben, az 1900-as évek elején tanítónői oklevelet szerzett. 1929-ben a Nőegylet nyugalomba helyezte és „kiváló érdemei elismeréseül” a választmány tagjává választotta.
Az árvaház igazgatása mellett a század elejétől más közéleti szerepeket is vállalt: választmányi tagja volt a Magyar Gyermektanulmányi Társaságnak, az Országos Gyermekvédő Egyesületnek, igazgató választmányi tagja a Magyar Hölgykoszorúnak, rendes tagja a Magyar Úrinők Egyesületének.
Áldozatos tevékenysége családja érdekében, nehéz, de szép és tartalmas élete Kiss József költőt 1883-ban Mese a varrógépről című elbeszélő költeményének megírására ihlette, Benedek Elek pedig Katalin című leányregényében Gerő Katalin életének első évtizedeit meséli el.
Művei [szerkesztés]
- Életem című, 1929-ben megjelent önéletrajzi regényében – amit Erfülltes Leben címen 1933-ban Németországban és 1942-ben Svájcban is kiadtak – érzékletesen számol be nehéz gyermek- és fiatalkoráról, valamint az árvaházban töltött évtizedekről. Ebben a művében számos leírás található öccsének, Gerő Károly színműírónak munkásságáról és sikereiről, továbbá sógorának, Kalmár Jenő Afrika-kutatónak életéről is. Ezt a művét Benedek Elek ajánlása vezeti be.
- A Pesti Izraelita Nőegylet történetét – benne érintve saját szerepét is – A szeretet munkásai című, 1937-ben megjelent művében foglalta össze.
Források [szerkesztés]
- Gerő Katalin: Életem. Singer és Wolfner, Budapest, 1929
- Gerő Katalin: A szeretet munkásai. A Pesti Izraelita Nőegylet története 1866–1937. Budapest, 1937
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
Hivatkozások [szerkesztés]
- Katharina Gerő: Erfülltes Leben. Koechler & Amelang, Leipzig, 1933
- Katharina Gerő: Erfülltes Leben. Rascher Verlag, Zürich, 1942
- Benedek Elek: Katalin. Atheneum, Budapest, 1896
- Kiss József összes költeményei. 3. kiadás. Singer és Wolfner, Budapest, 1903
