Gönczi Ambrus

	Gönczi Ambrus
Született	1973. augusztus 4. (50 éves); Budapest
Foglalkozása	helytörténész; muzeológus; szakíró;
Tisztsége	múzeumigazgató
	Sablon • Wikidata • Segítség

Gönczi Ambrus (Budapest, 1973. augusztus 4. – ) magyar helytörténész, muzeológus,^[1] Budapest IX. kerületének kutatója, 1998-tól^[2] a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény (1092 Budapest Ráday u. 18.) múzeumvezetője.^[3]

Élete[szerkesztés]

A 2000-es évek elejétől kutatja Ferencváros történetét, és kutatási eredményeit különböző kiadványokban teszi közzé. Számos könyveit is lektorált.^[4] Kutatási területe szűkebben a kiegyezés utáni városfejlődés, az életmódtörténet és a művelődés fejlődése.^[5] Tanulmányai jelentek meg a budapesti gyáripar és építészet területéről is.

2003-ban a Pulszky Társaság főtitkárává választották.^[6]

Munkásságát 2008-ban Pulszky Károly-díjjal ismerték el.^[7]

2014-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktori iskolájában A Gregersen család. Beilleszkedés a magyar nagypolgári vállalkozói társadalmi csoportba a XIX. században című disszertációjával doktori fokozatot szerzett.^[8]

Megbízott előadóként oktatott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.^[2]

Művei[szerkesztés]

Cikkek[szerkesztés]

Gönczi évek óta számos cikket jelentett meg különböző folyóiratokban, évkönyvekben (Magyar Múzeumok, Múzeumi Közlemények, Tanulmányok Budapest Múltjából, Honismeret), elektronikus felületeken. Állandó szerzője a Pestbuda.hu-nak.^[9] Alább egy kisebb válogatás olvasható cikkeiből időrendben:

Gönczi Ambrus: A Concordia. Egy világhírű malom jubileumára. Honismeret, 44. évf. 4. szám, 2016. 3–5. oldal
Gönczi Ambrus: A Gregersen család. Beilleszkedés a magyar nagypolgári vállalkozói társadalmi csoportba a XIX. században. Eötvös Loránd Tudományegyetem Doktori Tanácsa és a Történelemtudományi Doktori Iskola, 2015. április 14. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
Rendkívüli pompával nyílt meg 135 évvel ezelőtt az Országos Általános Kiállítás a Városligetben (pestbuda.hu, 2020. máj. 2.)
A vasbeton szerkezetes építés úttörője – 130 éve született Münnich Aladár építész (pestbuda.hu, 2020. dec. 18.)
Ma is áll a Magyar Tanítónők Otthona – A szegény sorban élő pedagógusok költözhettek be a tornyos épületbe = PestBuda 2021. december 17.
Bérházak mestere volt Schannen Ernő építész – Ybl és Hauszmann irodájában sajátította el a tervezést (pestbuda.hu, 2023. febr. 5.)
Egy híres józsefvárosi ruhagyár története = PestBuda 2023. március 27.

Könyvek[szerkesztés]

Gregersen építőmester. A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény kiállításának katalógusa, Ferencvárosi Önkormányzat, Budapest, 2003, ISBN 963-210-689-X^[10]
G. A. – Winkelmayer Zoltán: Ferencváros metszeteken, Ferencvárosi Önkormányzat, Budapest, 2004, ISBN 963-214-327-2 (Ferencváros képi ábrázolásokon-sorozat)^[11]
G. A. – Winkelmayer Zoltán: Ferencváros metszeteken II., Ferencvárosi Önkormányzat, Budapest, 2004, ISBN 963-214-327-2 (Ferencváros képi ábrázolásokon-sorozat)^[12]
G. A. – Várnai Vera – Winkelmayer Zoltán: Festői Ferencváros, Ráday Könyvesház, Budapest, 2006, ISBN 963-86866-6-9 (Ferencváros képi ábrázolásokon-sorozat)^[13]
G. A. – Winkelmayer Zoltán: Üdvözlet a Ferencvárosból (Ferencváros régi képeslapokon), Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület, Budapest, 2007, ISBN 2399963583308 (Ferencváros képi ábrázolásokon-sorozat)^[14]
G. A. – Winkelmayer Zoltán: Üdvözlet a Ferencvárosból II. Ferencvárosi képeslapok az elmúlt 70 évből, Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület, Budapest, 2008, ISBN 978-963-874-611-5 (Ferencváros képi ábrázolásokon-sorozat)^[15]
(szerk.) G. A. – Winkelmayer Zoltán: 220 év 220 kép. Pillanatfelvételek Ferencváros múltjából, Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata, Budapest, 2012, ISBN 978-963-08-5204-3^[16]
G. A. – Winkelmayer Zoltán: Vendégváró Ferencváros – Fogadók, kávéházak, éttermek az elmúlt 225 évből, Ferencváros Önkormányzata, Budapest, 2017, ISBN 9786158079518^[17]

Nagyobb tanulmányai jelentek meg:

(szerk.) Götz Eszter – Orbán György: Ferencváros kétszáz éve, Ráday Könyvesház, Budapest, 2010, ISBN 978-963-9942-01-1^[18]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Aki szinte mindent tud Ferencvárosról: Gönczi Ambrus helytörténész (kilencbenazelet.hu)
antikvarium.hu adatbázisa
Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk[szerkesztés]

Who is who Magyarországon. 7. kiad. Zug. 2009. Hübners Who is Who.

[1] ttps://drhorvathdavid.hu/akik-mar-jartak/gonczi-ambrus-dr/

[orientpress.hu-2] Archivált másolat. [2023. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. november 8.)

[3] ttp://www.museum.hu/muzeum/953/Ferencvarosi_Helytorteneti_Gyujtemeny/info

[4] ttps://www.antikvarium.hu/szerzo/gonczi-ambrus-se-221009

[5] ttps://2022.swimathon.hu/swimmer/gonczi-ambrus/

[6] ttps://magyarmuzeumok.hu/cikk/a-pulszky-tarsasag-2003-as-eve

[7] ttps://magyarmuzeumok.hu/cikk/a-pulszky-tarsasag-2008-as-eve

[8] ttps://doktori.hu/index.php?menuid=193&lang=HU&vid=14458

[9] ttps://pestbuda.hu/szerzo/irta_gonczi_ambrus

[10] ttps://www.antikvarium.hu/konyv/gregersen-epitomester-312232-0

[11] ttps://www.antikvarium.hu/konyv/ferencvaros-metszeteken-574401-0

[12] ttps://www.antikvarium.hu/konyv/ferencvaros-metszeteken-ii-580192-0

[13] ttps://www.antikvarium.hu/konyv/festoi-ferencvaros-1064039-0

[14] ttps://www.libri.hu/konyv/Udvozlet-a-Ferenczvarosbol-Udvozlet-a-Ferencvarosbol-Ferencvaros-regi-kepeslapokon.html

[15] ttps://www.antikvarium.hu/konyv/udvozlet-a-ferencvarosbol-ii-570060-0

[16] ttps://www.antikvarium.hu/konyv/220-ev-220-kep-555699-0

[17] ttps://bookline.hu/product/home.action?_v=Gonczi_Ambrus_Winkelmayer_Zoltan_Vende&type=10&id=2110066117

[18] ttps://www.antikvarium.hu/konyv/ferencvaros-ketszaz-eve-591420-0

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

Gönczi Ambrus
Született	1973. augusztus 4. (50 éves) Budapest
Foglalkozása	helytörténész muzeológus szakíró
Tisztsége	múzeumigazgató
Sablon • Wikidata • Segítség