Gázkromatográfia-tömegspektroszkópia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy GC-MS berendezés
A GC-MS készülék belseje, a kromatográfiás kolonna a kemencében a kép jobb oldalán látható.

A gázkromatográfia-tömegspektroszkópia, GC-MS, angolul Gas Chromatography-Mass Spectroscopy (rövidítve GC-MS) egy összetett analitikai módszer, ami két analitikai technikát használ együttesen anyagkimutatásra. Ez a technika a magyar szakirodalomban gyakran „Gázkromatográfia-tömegspektrometria” illetve „Gázkromatográfia és tömegspektrometria” név alatt is megtalálható.

A GC-MS alkalmazási területéhez tartoznak: kábítószerkimutatás (detektálás), tűz erededetének meghatározása, környezeti szennyezőanyag analízis, robbanóanyagok kimutatása, ismeretlen anyagok összetételének minőségi meghatározása. A módszer repülőforgalmi biztonság céljából is használatos az utazók személyében illetve poggyászaikban rejtett tiltott, vagy veszélyes anyagok felderítésére. Ezeken kívül nyomokban található anyagok kimutatására is szolgálhat, vagy olyanok kimutatására, amelyek annyira lebomlottak, hogy egyéb kimutatási lehetőségükről lemondtunk.

A módszert törvényszéki orvostani anyagmeghatározás céljaira egyfajta etalonnak használják, mert a vizsgálat erősen specifikus. A specifikus vizsgálat képes kimutatni valamely anyag jelenlétét egy adott mintában. A nem specifikus vizsgálat csak annak meghatározására képes, hogy valamely anyag egy bizonyos kategóriába tartozik. Bár a nem specifikus vizsgálat is képes lehet egy adott anyag jelenlétének statisztikai kimutatására, hátránya, hogy hamis pozitív eredményeket is adhat.

GK-Ts vázlatos rajza

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tömegspektrométernek a gázkromatográf detektoraként történő alkalmazását az ötvenes években Roland Gohlke és Fred McLafferty[1][2] fejlesztette ki, de az eredeti, vitathatatlanul jó érzékenységű eszközöket ormótlanságuk és kényességük laboratóriumi használatra korlátozta. A viszonylag olcsó miniatürizált számítógépek megjelenése a készüléket egyszerűbbé tette és az analízis kivitelezését is igen meggyorsította. Már 1996-ban volt olyan műszer amely az eredeti, első generációs készüléken több mint 16 percet igénylő analízist másfél perc alatt elvégezte, ami alkalmazási területét gyorsan kiterjesztette.

Műszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyáramlásos és iker-áramlásos eljárás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ürítő - gyüjtö Gázkromatográfia-Tömegspektroszkópia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tömegspektroszkópia Detektorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Analízis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teljes pásztázásos Tömegspektroszkópia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyedi ion monitorozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ionizálási módszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elektron ionizálás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kémiai ionizálás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Módszer másodlagos Tömegspektroszkópiával[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkalmazás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Környezet monitoros vizsgálata és tisztítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bűnügyi bíróság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törvény végrehajtás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Biztonság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Élelmiszer, üdítő ital és illatszer analízis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Asztrokémia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyógyszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népi kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gas chromatography-mass spectrometry című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gohlke, R. S. (1959.). „Time-of-Flight Mass Spectrometry and Gas-Liquid Partition Chromatography”. Analytical Chemistry 31, 535. o. DOI:10.1021/ac50164a024.  
  2. Gohlke, R (1993.). „Early gas chromatography/mass spectrometry”. Journal of the American Society for Mass Spectrometry 4, 367. o. DOI:10.1016/1044-0305(93)85001-E.  

Szakirodalom (angol)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Robert P., Dr Adams. Identification of Essential Oil Components By Gas Chromatography/Mass Spectrometry. Allured Pub Corp (2007). ISBN 1-932633-21-9 
  • Adlard, E. R.; Handley, Alan J.. Gas chromatographic techniques and applications. London: Sheffield Academic (2001). ISBN 0-8493-0521-7 
  • Eugene F. Barry; Grob, Robert Lee. Modern practice of gas chromatography. New York: Wiley-Interscience (2004). ISBN 0-471-22983-0 
  • Eiceman, G.A. (2000). Gas Chromatography. In R.A. Meyers (Ed.), Encyclopedia of Analytical Chemistry: Applications, Theory, and Instrumentation, pp. 10627. Chichester: Wiley. ISBN 0-471-97670-9
  • Giannelli, Paul C. and Imwinkelried, Edward J. (1999). Drug Identification: Gas Chromatography. In Scientific Evidence 2, pp. 362. Charlottesville: Lexis Law Publishing. ISBN 0-327-04985-5.
  • McEwen, Charles N.; Kitson, Fulton G.; Larsen, Barbara Seliger. Gas chromatography and mass spectrometry: a practical guide. Boston: Academic Press (1996). ISBN 0-12-483385-3 
  • McMaster, Christopher; McMaster, Marvin C.. GC/MS: a practical user's guide. New York: Wiley (1998). ISBN 0-471-24826-6 
  • Message, Gordon M.. Practical aspects of gas chromatography/mass spectrometry. New York: Wiley (1984). ISBN 0-471-06277-4 
  • Niessen, W. M. A.. Current practice of gas chromatography--mass spectrometry. New York, N.Y: Marcel Dekker (2001). ISBN 0-8247-0473-8 
  • Weber, Armin; Maurer, Hans W.; Pfleger, Karl. Mass Spectral and GC Data of Drugs, Poisons, Pesticides, Pollutants and Their Metabolites. Weinheim: Wiley-VCH (2007). ISBN 3-527-31538-1