Ugrás a tartalomhoz

Fábián Gyula (néprajzkutató)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 08:13-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források: források --> jegyzetek AWB)
Ez a szócikk a íróról és néprajzosról szól. Hasonló címmel lásd még: Fábián Gyula (egyértelműsítő lap).
Fábián Gyula
Született1884. április 12.
Losonc
Elhunyt1955. szeptember 22. (71 évesen)
Szombathely
Állampolgárságamagyar
Gyermekeihárom gyermek
Foglalkozása
  • tanár
  • néprajzkutató
IskoláiMagyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (–1908)
Írói pályafutása
Irodalmi irányzatifjúsági irodalom
Sablon • Wikidata • Segítség

Fábián Gyula (Losonc, 1884. április 12. – Szombathely, 1955. szeptember 22.) magyar rajztanár, etnográfus, ifjúsági író, festőművész.

Életútja

1904-ben Budapestre ment, s a Budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett, népművészeti anyaggyűjtését palócföldön kezdte. 1908-tól 1915-ig Sárváron, majd 1915-től 1943-ig Szombathelyen tanított, ahol 1918-tól a múzeumi képtár őre, 1919-től vezetője volt. Művészi tevékenységét olaj-, akvarell-, rézkarc-, kerámiadarabjai jelzik. Szerepelt az Iparművészeti Múzeum több kiállításán. Rajzai megjelentek Malonyay Dezső A magyar nép művészete c. munkájában. Több szakcikkét a Néprajzi Értesítő közölte. Számos történelmi, ifjúsági regény szerzője. Feleségével, Biczó Ilonával közösen nyitott képzőművészeti szabadiskolát. A szombathelyi Jáki úti temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.[1]

Emlékezete

1993 óta utca viseli nevét Szombathelyen.

Művei

  • Olaszországi levelek (útirajz, Celldömölk, 1908)
  • A fehér sas (regény, Bp., 1929; Biczó András rajzaival)
  • A kis Mozart (regény, Bp., 1928; Biczó András rajzaival)
  • A zöld elefánt (regény, Bp., 1928; Biczó András rajzaival)
  • Gábor diák (regény, Bp., 1930; Fábiánné Biczó Ilona rajzaival)
  • A szajki cserkésztábor (regény, Szombathely, 1930; Fábiánné Biczó Ilona rajzaival)
  • Szilasy Bálint diáksága (regény, Bp., 1931; Éless István rajzaival)
  • Faludi útra kél (színmű, Szombathely, 1932)
  • A jáki gerencsérek (tanulmány, Vasi Szemle, 1934)
  • Különös háború (regény, Bp., 1935; hasonmás kiadás: Szombathely, 2004; Fábiánné Biczó Ilona rajzaival)
  • Hej Rákóczi, Bercsényi, Bezerédj! (regény, Bp., 1936; Horváth Jenő rajzaival)
  • Bodri (regény, Bp., 1938; Györgyfi György rajzaival)
  • Az ősemberek völgye (regény, Bp., 1939; Györgyfi György rajzaival)
  • Sajkások hadnagya (regény, Bp., 1940; Bp., 2004; Györgyfi György rajzaival)
  • Táborozás a Balatonnál (regény, Bp., 1940; Biczó András rajzaival)
  • A Rozmaring-örs kalandjai (regény, Bp., 1942; Biczó András rajzaival)
  • A vörössipkás diákok (regény, Bp., 1948; Biczó András rajzaival)

Források

  1. ↑ Magyar Közlöny 2007/173. szám 13043. o., a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 26/2007. számú határozata, 2007. december 12.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fábián_Gyula_(néprajzkutató)&oldid=23564037”