Franz von Liechtenstein

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gepi (vitalap | szerkesztései) 2008. január 18., 19:36-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

Franz Paula Joachim Liechtenstein (1802-1885) katonacsaládból származott, apja a napóleoni háborúk neves hadvezére tábornagyi rangban. Ő maga 1821-től az 1. svalizsérezred hadnagya. 1832 már őrnagy a 7. Liechtenstein huszárezredben (apja az ezredtulajdonos), 1834-ben alezredes, 1836-ban ezredes, és a 9.huszárezred parancsnoka. 1844-től vezérőrnagy és dandárparancsnok Prágában.

1848-ban az itáliai hadjáratban a Ludwig Welden vezette tartalék hadtestben szolgál, és dandárparancsnokként kitünteti magát. Megkapja a Lipót-rend lovagkeresztjét, ősszel Windisch-Grätz seregéhez kerül. [Schwechatnál a császári lovasság parancsnoka, Jellasics tervei szerint át kellene karolnia a magyar balszárnyat, de a magyar huszárok eredményesen tartóztatják fel, ráadásul a magyarok megfutamodása miatt nem nagyon marad mit átkarolni. 1848 decemberben altábornaggyá léptetik elő, és a fősereg a tartalékhadestének lovashadosztályát vezeti. Tavasszal a Schlik III. hadtestének hadosztályparancsnoka. Isaszegnél hadosztálya kivállóan megállja a helyét Damjanich csapataival szemben. A nyári hadjárat minden csatájában fontos szerepet játszik, július közepét@l a IV. (tartalék) hadtest parancsnoka. Újszegednél könnyebben megsebesül, de nem adja át a vezényletet. Temesvárnál oldalba kapja a magyar jobbszárnyat, eldöntve ezzel a csatát, amiért a Mária Terézia-rend lovagkeresztjét kapta 1850-ben, ősztől Haynau helyettese a 3. hadsereg élén.


Források