Ugrás a tartalomhoz

Forgács Gyula (lelkész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBeBot (vitalap | szerkesztései) 2021. március 3., 23:06-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása)
Forgács Gyula
Született1879. szeptember 7.
Léva
Elhunyt1941. július 8. (61 évesen)
Budapest
Foglalkozásareformátus lelkész
SablonWikidataSegítség

Forgács Gyula (Léva, 1879. – Budapest, 1941. július 8.) a magyar református belmisszió úttörője.

Életpályája

Református és katolikus pár házasságából született, eredetileg Firtusz néven. A budapesti Skót Misszió segédlelkipásztora (1906–1910), majd lelkipásztora (1933) volt. Péceli (1910), sárospataki (1924) lelkipásztor; több missziói egyesület vezetője; az ország első gyülekezeti házának megépíttetője; a Péceli Kör nevű egyházi reformmozgalom elindítója (1920). Kerületi (1920–1924) és zsinati (1928–1933) missziói referens; a zsinat által elfogadott (1933) missziói törvény előkészítője.

Emlékezete

Síremléke Pécelen található.

Művei

  • A belmisszió és cura pastorális kézikönyve (1925, a Magyar Református Egyház kiadása).[1]

Források

Jegyzetek

További információk