Fogalomtérkép
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A fogalmak bonyolult szemantikai hálózatban kapcsolódnak egymáshoz, nagyon gyakran elsősorban a használati kontextus határozza meg a szavak jelentését. Ahogyan egy várostérkép segítségével könnyebben eljutunk az egyik pontból a másikba, a fogalmi térképek használata is hasznos támpontnak bizonyulhat fogalmak, gondolatok, jelenségek, folyamatok megértésében. Az amerikai egyetemeken a egyre népszerűbb technika a fogalmi térképek megrajzolása, hatékonysága széles körben ismert. A fogalomtérképészet a legkülönbözőbb fogalmak közötti kapcsolatok megjelenítését teszi lehetővé.
Tartalomjegyzék |
Felhasználási terület [szerkesztés]
Széles körben használják üzleti és oktatói területeken:
- Jegyzetelésre, összegezésre
- Tudásszervezésre egyéni- és csapatmunka keretében
- Analógiás problémamegoldásra (különböző területek szimmetriájának megtalálására)
- Az ismeretek mélyebb rétegezésére
- Bonyolult ötletek és érvek egyszerű megjelenítésére
Az elmetérképészethez való viszonya [szerkesztés]
A fogalomtérképészet egy válfaja a Buzan Organization védjegye alatt álló elmetérképészet. Az utóbbi kifejezetten hierarchikus, fa-szerkezetű struktúrákat jelenít meg.
Elméleti háttér [szerkesztés]
A fogalomtérkép technikáját a Cornell-i Egyetem professzora, Joseph D. Novak dolgozta ki a 70-es években. Célja a tudományos oktatási módszerek kiterjesztése volt. A fogalomtérképészet rövid idő alatt egy új tanulási mozgalom, a pedagógiai konstruktivizmus egyik alappillérévé vált. A konstruktivista nézőpont szerint az előismeretek az új ismeretek környezetét jelentik, a tanulás pedig a fogalmak újraszervezésének folyamata. Az előzetes tudás fontosságára az asszimilációs elmélet atyja, David Ausubel hívta fel a figyelmet; ez szolgált később a Novak által képviselt szemlélet alapjául.

