Fischer Alajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Crimea (vitalap | szerkesztései) 2020. augusztus 13., 09:13-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 80.99.205.116 (vita) szerkesztéséről KobeatBot szerkesztésére)
Fischer Alajos
Született1954. január 10. (70 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaneveléstudós,
főiskolai tanár
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Fischer Alajos (Budapest, 1954. január 10.) neveléstudós, főiskolai tanár.

Családja

Édesapja dr. Fischer Antal agrármérnök, a Főváros Állat és Növénykertjének osztályvezetője, főosztályvezetője, főigazgató-helyettese,[1] édesanyja Fodor Judit, testvére Fischer Ákos.

Tanulmányai

Felsőfokú tanulmányait a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán kezdte, ahol 1977-ben szerzett biológia–mezőgazdasági ismeretek szakos diplomát. 1990-ben végzett az ELTE BTK pedagógia szakán, 2000-ben orosz nyelv és irodalom szakos oklevelet kapott a JATE JGYTF-en. 2009-ben szerzett PhD-fokozatot a Pannon Egyetem doktori iskolájában [3].

Pályafutása

1978-tól a Budapest XIII. Váci út 61. (később Kassák Lajos nevét vette fel az intézmény) iskola tanára, 1985 és 2000 között igazgatója. Vezetése alatt lett az iskola négy-, majd nyolcosztályos gimnázium. A tantestülettel dolgozták ki az új képzési és óratervet, követelményeket, helyi pedagógiai programot. A gimnáziumban elsősorban biológiát tanított, a kerület munkaközösség-vezetője volt. Több tanulmányi versenyt, továbbképzést szervezett. 2007 és 2009 között az EDUCATIO Kht., majd Kft. közoktatási szakmai igazgatója volt. Működése alatt adták ki a „kompetenciaalapú oktatás” taneszközeit. Több éven keresztül oktatott (óraadóként) pedagógiai tárgyakat a Magyar Táncművészeti Főiskolán és a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarán, ahol később főállású egyetemi adjunktusként is tevékenykedett. 2009-ben főiskolai tanárrá nevezték ki. 2009 óta az Edutus Főiskola (volt Modern Üzleti Tudományok Főiskolája) főállású oktatója.[2]

Főbb publikációi

  • „Ami a vallomásokból kimaradt” (Márai Sándor és Stumpf György pere, az Egy polgár vallomásainak első kiadása kapcsán.) Irodalomtörténeti Közlemények, 2003. 4-5. sz.
  • Márai Sándor: Bébi, vagy az első szerelem. Studia Caroliensia, 2001/4. szám 108.
  • Márai Sándor neveltetése-nevelődése. Studia Caroliensia, 2001/2. szám 7.
  • A gyermekmentés útjai. Köznevelés, 51. évf. 10. sz., 1995. március 10.
  • Egy kandidátusi értekezés margójára. Köznevelés, 51. évf. 15. sz., 1995. április 14.
  • Projektek az irodalomtudományban. In Projektmódszer III. Szerk. Hegedűs Gábor. Kecskemét 2002.

Jegyzetek