Ferenczi Sári

Ferenczi Sári
Született	1887. június 23. Kolozsvár
Elhunyt	1952. március 8. (64 évesen) Budapest
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Bató József
Szülei	Ferenczi Zoltán
Foglalkozása	író, irodalomtörténész
Sírhelye	Farkasréti temető (felszámolták)
Sablon • Wikidata • Segítség

Ferenczi Sári (Kolozsvár, 1887. június 23. – Budapest, 1952. március 8.) író, irodalomtörténész. Ferenczi Zoltán (1857–1927) irodalomtörténész, könyvtáros lánya, Ferenczi Magda (1890–1913) író testvére, Bató József (1888–1966) festőművész felesége.

Életútja

A budapesti egyetemen Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát. 1932–1936-ban Berlinben élt. 1936-ban hazatért, és 1944-es elbocsátásáig az Erzsébet Nőiskola francia–magyar szakos tanára volt. 1944 és 1952 között az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott.

Számos prózai műfajban kipróbálta magát, írt cikkeket, útirajzokat és elbeszéléseket. A legnagyobb sikert történelmi regényeivel, különösen a bécsi kongresszus idején játszódó A vörös daru cíművel érte el, amelyet Horváth János az év legjobb regényének minősített, s amelyért 1921-ben a Magyar Tudományos Akadémia Péczely-díját is elnyerte.

Főbb művei

• Ráday Pál lelki hódolásának első kézirata (Budapest, 1909)
• A székely népballadákról (Budapest, 1912)
• Mary (Budapest, 1913)
• A vörös daru (Budapest, 1919, 1921)
• Ágneszka elment (Budapest, 1920)
• Estétől hajnalig (Budapest, 1922)
• A hegyen át (Budapest, 1923)

Források

• Hatvany Lajos: Ferenczi Zoltán. In uő: Emberek és korok. Regényes korrajzok, naplók, cikkek II. Budapest, 1964, Szépirodalmi. 263–266. o.
• Magyar életrajzi lexikon 1900–1990. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Budapest, 2001, Arcanum.
• A magyar irodalom története VI. A magyar irodalom története 1919-től napjainkig. Főszerk.: Sőtér István. Budapest, 1966, Akadémiai.
• Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk.: Markó László. Budapest, 2001, Magyar Könyvklub. 644. o. ISBN 963-547-414-8
• Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk.: Péter László. Budapest, 2000, Akadémiai. 634. o.