Fejtetői szem

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. február 13.) ezen a változaton alapul.

A fejtetői szem, vagy harmadik szem, az epithalamus része, számos ősi származású állatnál megfigyelhető. A fejtetői szem két nagyobb részre osztható: magára a tobozmirigyre (pineal organ vagy pineal gland (ang.), corpus pineale (lat.), ami endokrin (hormontermelő) szerv és a szűkebb értelemben vett fejtetői szemre (parietal organ (ang.)), ami fényérzékelő szerv. Maga a fényérzékelő szervrész a törzsfejlődés során elcsökevényesedett.

Kialakulása

A fejtetői szerv kialakulása még a vízi fejlődéstörténeti stádiumban történt, eredetileg a vízfelszín iránya, illetve a látómezőből kieső fejtetői irányban elmozduló objektumok észrevevése céljából alakulhatott ki a szerv. A szárazföldre lépés idején az első kétéltűeket mai tudásunk szerint nem fenyegették levegőből lecsapó ragadozók (bár egyes szitakötők szárnyfesztávolsága karhossznyi volt), inkább a diurnális ciklus szabályozását szolgálta. A hüllők kialakulása után szerepe újra megnőtt, mivel a hüllők erősen függenek változó testhőmérsékletük szabályozása miatt az infravörös sugárzástól. A modern hüllők többsége is megőrizte a szervet, kivételt képeznek pl. a kígyók, mivel őseik föld alatti járatokban fejlődtek ki. Az emlősöknél és madaraknál a fejtetői szervből csak a neurohormonális komponens maradt meg, mélyen a koponyacsont alá süllyedve, ennek maradványa a tobozmirigy, amely még mindig az alvási ciklusokat szabályozza. Már egyes hüllőcsoportoknál (például a pikkelyes hüllőknél) is megfigyelhető, hogy a fiatal állatnál még fényérzékelő szervet felnőtt korban betakarják a pikkelyek.

Származása

Származás szempontjából a szemekhez hasonlóan az agyhólyag thalamikus területének kiboltosulásából képződött. A hidasgyík esetében például még felismerhető egy látóhártya-szerű képlet szemlencsével. Emberi megfelelője a tobozmirigy, mely a humán agyban már nagy mélységbe süllyedt eredeti helyzetéhez képest, mivel a neoformációk betakarták ezt a képletet az idők folyamán. Ha elfogadjuk az evolúciós analógiát az emberi retinával, akkor feltételezhetően a retina 1 receptor + 3 idegsejt rétegéhez hasonlóan az eredeti fejtetői szem is egy fotoreceptor és néhány idegsejt részre oszlott. A tobozmirigy azonban nem egyszerűen leegyszerűsödött retina. Az idegsejt-réteg a szemmel ellentétben (rendeltetéséből következően) neuroendokrin, neurohormonális szerepet is betöltött, ami utóbb a szerv redukciója következtében megmaradt fő funkciónak.

A tuatara (hidasgyík), az ingola, számos gyík (pl. leguánfélék), békák vagy az afrikai harcsa esetében szabad szemmel is jól megfigyelhető képlet. Szövettanilag hasonlóságot mutat a szem recehártyáját felépítő sejtekkel (retina), szerepe eredetileg a megvilágítási-évszaki kondíciók érzékelése lehetett. Ezen funkció maradványa lehet az, hogy az emberi tobozmirigy melatonin-termelése évszaki ingadozásokat mutat, s kapcsolatban áll közvetett úton a látókéreggel. Ez a kapcsolat feltehetően azóta alakulhatott ki, mióta a tobozmirigy elvesztette fényérzékelő szerepét az ember esetében.

Kapcsolódó cikkek

Harmadik szem (ezoterika)

További információk

The pineal and parietal organs of lower vertebrates. Journal Cellular and Molecular Life Sciences (CMLS), Birkhäuser, Basel, ISSN [https://portal.issn.org/resource/ISSN/1420-682X 1420-682X (Print) 1420-9071 (Online) Issue Volume 38, Number 9 / September, 1982]
The pineal organ of teleost fishes. Journal Reviews in Fish Biology and Fisheries. Springer, Netherlands, ISSN 0960-3166 (Print) 1573-5184 (Online) Issue Volume 7, Number 2 / June, 1997

Irodalom

Alfred Sherwood Romer, Thomas S. Parsons: Vergleichende Anatomie der Wirbeltiere. 5., neubearbeitete und erweiterte Auflage. Paul Parey, Hamburg u. a. 1983, ISBN 3-490-21718-7.

 https://mttmuzeum.blog.hu/2016/02/05/haromszemu_gyikok_nem_mutansok_csak_osieklayout=5^{[halott link]} 
https://hullomagazin.hu/hu/blog/magazin/harmadik-szem-a-termeszetfeletti-hatalom.9.ahtml 
      http://blog.integralakademia.hu/a-harmadik-szem-anatomiaja/