Ugrás a tartalomhoz

Fehrentheil-Gruppenberg László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést DanjanBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. december 9., 15:59-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. ([061] <ref> hibás központozással AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Fehrentheil-Gruppenberg László
Született1896. január 30.
Brassó
Elhunyt1943. július 9. (47 évesen)
Szigliget
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1921)
SablonWikidataSegítség

Lovag dr. Fehrentheil-Gruppenberg László Imre[1] (Brassó, 1896. január 30.Szigliget, 1943. július 9.) földmérő mérnök.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei: Fehrentheil-Gruppenberg Henrik Zsigmond József (1869-?) és Ötvös Aranka voltak.[1] 1914–1918 között 30 hónapot töltött orosz és olasz fronton.[1] A budapesti műegyetemen diplomázott 1921-ben.[2] 1927-től Budapesten élt; a Műszaki Egyetem oktatója volt. 1927–1929 között részt vett Szigliget kataszteri felmérésében. Magánmérnöki gyakorlatot folytatott; fontos szerepe volt Budapest, 1935–1944 között új földméréseiben. 1938–1939 között az Iparügyi Minisztérium városrendezési ügyeit intézte.[1]

Szakirodalmi munkássága számottevő, melyek a Térképészeti Közlönyben, a Geodéziai Közlönyben és a Magyar Szemlében jelentek meg.

Művei

[szerkesztés]
  • Az állami földmérés reformja (Térképészeti Közlöny, 1926)
  • Adatok Csesznek történetéhez (Veszprém, 1928)
  • Dunántúli helynévmegfejtések (1932)
  • A múlt század nagy földreformja (Geodéziai Közlöny, 1932)
  • Egy dunántúli község birtokviszonyai (Geodéziai Közlöny, 1932)
  • A római földmérők (Geodéziai Közlöny, 1932)
  • A kormány nemzeti munkaterve és a tagosítás (Geodéziai Közlöny, 1933)
  • A XVIII. század földmérő eszközei (Térképészeti Közlöny, 1933)
  • Tagosítás, mint országrendezési feladat (Budapest, 1933)
  • A tagosítás és mezőgazdaságunk átszervezése (Magyar Szemle, 1934)
  • A tagosítás hatása a terméseredményekre (Budapest, 1934)
  • Földbirtokpolitikai színképelemzés (Magyar Szemle, 1935)
  • A római telepítések (Budapest, 1935)
  • Budapest felmérése (Magyar Szemle, 1936)
  • A magyar kisbirtok szétporlódása (Mezőgazdasági Közlöny, 1936)
  • Az első magyar műszaki főiskola (Technika, 1937)
  • Szigligeti séták (1937)
  • Régi magyar földmérők (Budapest, 1937)
  • Az egyházi birtok (1939)
  • Magyarország tagosítási szükséglete (Budapest, 1942)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  2. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. kötet: Erdély; 4. kötet: Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
  • Magyar utazók lexikona. Szerkesztette: Balázs Dénes. Budapest, Panoráma, 1993.
  • Révai új lexikona VII. (Fej–Gak). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-927-241-8  
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8