Farkas Gyula (irodalomtörténész)
Farkas Gyula | |
Született | 1894. szeptember 27.[1] Kismarton |
Elhunyt | 1958. július 12. (63 évesen)[1] Göttingen |
Állampolgársága | német |
Foglalkozása |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkas Gyula témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Farkas Gyula (Kismarton, 1894. szeptember 27. – Göttingen, 1958. július 12.) székesfehérvári állami reáliskolai tanár, utóbb az Eötvös-kollégium tanára, irodalomtörténész, Gragger Róbert halála után a berlini egyetemen a magyar nyelv és irodalomtörténet tanára.
Németországban a Julius von Farkas névváltozatot használta.
Művei
- Petőfi nagyobb elbeszélő költeményeinek forrásai. Budapest, 1922.
- Az elszakított Felvidék magyarságának szellemi élete. Budapest, 1927.
- A magyar romantika. Budapest, 1930.
- A fiatal Magyarország kora. Budapest, 1932.
- A magyar irodalom története. Budapest, 1934.
- Az asszimiláció kora a magyar irodalomban. Budapest, 1938.
- A magyar szellem felszabadulása. Budapest, 1944.
- Ungarn, Geschichte und Kultur in Dokumenten. Wiesbaden, 1955.
- Südosteuropa. Göttingen, 1955.
Források
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés I–VIII., Budapest, 1930–1941, VIII. kötet, 299. o.
- Kortárs magyar írók 1945-1997, Farkas Gyula szócikk, lexikon, MEK
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)