Ugrás a tartalomhoz

Fakópikkelyes tőkegomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Atobot (vitalap | szerkesztései) 2020. május 25., 20:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Eszmei érték → Természetvédelmi érték, ld. WP:BÜ)
Fakópikkelyes tőkegomba
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Strophariaceae
Nemzetség: Pholiota
Tudományos név
Pholiota squarrosoides
(Peck) Sacc
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fakópikkelyes tőkegomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fakópikkelyes tőkegomba témájú kategóriát.

A fakópikkelyes tőkegomba (Pholiota squarrosoides) a harmatgombafélék családjába tartozó, Észak-Amerikában és Európában honos, lombos fák korhadó törzsén élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

A fakópikkelyes tőkegomba kalapja 2,5-10 cm széles, alakja fiatalon domború, később szélesen domború esetleg szélesen harang forműjú lesz. Felülete ragadós vagy nyálkás. Színe fiatalon fehéres, később halványbarna, barnás; kiemelkedő barnam kúpos pikkelyek borítják. Húsa fehéres. Szaga nem jellegzetes vagy kellemes, aromás; íze enyhe.

Sűrűn álló lemezei tönkhöz nőttek. Színük kezdetben halványsárga, idősebben zöldes átmeneti állapot nélkül vörösesbarnák lesznek.

Spórapora fahéjbarna. Spórája nagyjából elliptikus, sima, mérete 4-6 x 2,5-3,5 µm,

Tönkje 5-15 cm magas és 0,5-1,5 mm vastag. Alakja hengeres, néha a tövénél nukós. Felülete száraz, színe fehéres vagy agyagbarna. Ggalléros; a gallér felett sima, alatta pikkelyekkel borított.

Hasonló fajok

Nagyon hasonlít hozzá a jóval gyakoribb tüskés tőkegomba, amelynek felülete száraz, gyengén retekszagú, lemezei zöldes átmeneti állapot után barnulnak.

A fakópikkelyes tőkegomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

barna
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

tönkhöz nőttek

csupasz

Elterjedése és termőhelye

Észak-Amerikában és Európában honos. Magyarországon nagyon ritka, 2010-ben észlelték először a Vértesben.

Elsősorban rezervátum jellegű, háborítatlan lomberdőkben fordul elő, de néha parkokban lévő elhalt fákon is megtalálható. Különböző fák (nyír, gyertyán, bükk, nyár, tölgy, fűz, berkenye, stb.) korhadó törzsét, tuskóját bontja. Ritkán élő fán is látható. Többnyire kisebb csoportokban jelenik meg. Nyár végén, ősszel terem.

Nem ehető, enyhe gyomorpanaszokat okoz.

Kapcsolódó cikkek

Források