Fény által kiváltott tüsszentés
A fény által kiváltott tüsszentés (ACHOO-szindróma - Autosomal Dominant Compelling Helio-Ophthalmic Outbursts of Sneezing; fotikus tüsszentési reflex) a szervezet olyan, erős fényre adott válaszreakciója, mely során az egyént érő hirtelen, erős fényhatás következtében tüsszentési inger alakul ki, amely tüsszentésben teljesedik ki.[1] Ezt a tüsszentési ingert igen nehéz szabályozni. A fény által kiváltott tüsszentés az emberek 18-35 százalékát érinti, ugyanakkor a folyamat még nincs teljesen feltérképezve.[2]
Áttekintés[szerkesztés]
A fény által kiváltott tüsszentési inger egymás után többször is kialakulhat,[3] ha az egyén huzamosabb ideig erős fényhatásnak van kitéve. E reakció fokozottabban jelentkezik akkor, ha az adott személy hosszabb időt töltött el korábban sötétebb helyen, például egy épületben, majd ezt követően kimegy a szabadba, ahol erős fényhatás éri a napsugárzás miatt.[4] Bár még nem tanulmányozták megfelelő alapossággal e jelenség hátterét, de feltételezések szerint a népesség 18-35 százalékát érinti.[2]
A fény által kiváltott tüsszentés reflexét már évszázadokkal ezelőtt lejegyezték. Arisztotelész görög filozófus az elsők között volt, aki foglalkozott e jelenséggel i. e. 350 körül, amikor is felfedezte, hogy az erős fénybe való nézés egyeseknél tüsszentést okoz. A témával a Problémák című könyvében foglalkozott. Feltételezése szerint a nap melege izzadást vált ki az orrban, ami arra ingerli a szaglószervet, hogy tüsszentés útján szabaduljon meg a váladéktól.[5][6][7] A 17. században Francis Bacon megcáfolta Arisztotelész állítását. Csukott szemmel nézett a napba, amely így nem váltott ki tüsszentési ingert. Bacon feltételezte, hogy a jelenség hátterében inkább az emberi szem reakciója állhat. Rájött, hogy a napba való nézés könnyezést vált ki, amely a könnycsatornákon keresztül az orrba szivárog, ahol tüsszentési ingert vált ki.[6] Bár hosszú ideig úgy tűnt, hogy ez a legkézenfekvőbb magyarázat a jelenség hátterére, később tudósok rámutattak arra, hogy a tüsszentés túl hamar következik be az erős fény hatására, tehát a könnyeknek ennyi idő alatt nincs idejük eljutni a szemből az orrba.[6]
1964-ben Henry Everett nevezte először e jelenséget fény által kiváltott tüsszentésnek. Ilyenkor az idegrendszer az erős fényhatásról meglehetősen gyorsan küld idegi ingerületet a központi idegrendszernek. Dr. Everett feltételezte, hogy az idegrendszer rendellenes működési reakciójáról van szó.[8] A fény által kiváltott tüsszentési reflex kialakulásának genetikai okairól egyelőre keveset tudunk, valamint egyelőre nem találtak olyan gént, amely összefüggésbe hozható lenne a jelenséggel. Jóllehet e jelenség bizonyos családokban gyakrabban jelentkezik és öröklődik.
„A Zürichi Egyetem kutatása szerint az a legvalószínűbb, hogy a fénytüsszentők látóidege és az orruk nyálkahártyájának idegei túl közel vannak egymáshoz, így a fényre nemcsak a látóideg, hanem a nyálkahártya is reagál, ebből lesz a tüsszentés.”[9]
Hátrányai[szerkesztés]
Genetikusan öröklődik, és veszélyes lehet bizonyos szakmákban, például ha egy vadászpilóta a fénytüsszentés miatt másodpercekre elvakul, vagy ha az alagútból a fényre érve egy autó sofőrjével történik ugyanez, bár ezeket a helyzeteket napszemüveggel egyszerűen lehet kezelni.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Laura Dean, MD.: ACHOO Syndrome. Ncbi.nlm.nih.gov. (Hozzáférés: 2015. június 27.)
- ↑ a b (1993. december 1.) „The photic sneeze reflex as a risk factor to combat pilots”. Military medicine 158 (12), 806–9. o. PMID 8108024.
- ↑ Allergies - Sneezing with Sunlight. Allergies.about.com, 2013. május 12. [2011. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 27.)
- ↑ ACHOO. Right Diagnosis: Symptoms, Diagnosis, Treatments and Causes . Health Grades Inc. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
- ↑ "Of the Nose", Aristotle, exclassics.com
- ↑ a b c Looking at the Sun Can Trigger a Sneeze, Karen Schrock, ScientificAmerican.com, January 10, 2008.
- ↑ The Curious Case of Sun Sneezing. Today I Found Out . Vacca Foeda Media. (Hozzáférés: 2015. március 6.)
- ↑ (1964. május 1.) „Sneezing in Response to Light”. Neurology 14 (5), 483–490. o. DOI:10.1212/wnl.14.5.483. (Hozzáférés: 2015. március 7.)
- ↑ <Minden ötödik ember tüsszent a naptól (Index.hu cikke)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Photic sneeze reflex című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.