Estelle Nze Minko
| Estelle Nze Minko | ||||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||||
| Estelle Nze Minko 2015-ben a francia válogatottban | ||||||||||||||||||||||
| Személyes adatok | ||||||||||||||||||||||
| Születési dátum | 1991. augusztus 11. (32 éves) | |||||||||||||||||||||
| Születési hely | Saint-Sébastien-sur-Loire,  Franciaország | |||||||||||||||||||||
| Állampolgárság | francia | |||||||||||||||||||||
| Magasság | 178 cm | |||||||||||||||||||||
| Poszt | irányító | |||||||||||||||||||||
| Klubadatok | ||||||||||||||||||||||
| Jelenlegi klubja |  Győri Audi ETO | |||||||||||||||||||||
| Mezszám | 27 | |||||||||||||||||||||
| Junior klubok | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Profi klubok1 | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Válogatottság2 | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| 1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma: 2020. február 8. 2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma: 2023. november 29. * Mérkőzések (gólok száma) | ||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Estelle Nze Minko témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||
| Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Estelle Nze Minko (Saint-Sébastien-sur-Loire, 1991. augusztus 11. –) olimpiai-, világ-, és Európa-bajnok francia válogatott kézilabdázó, irányító-balátlövő, jelenleg a Győri Audi ETO KC játékosa és a francia női kézilabda-válogatott csapatkapitánya. A klubcsapatában és a válogatottban is egyaránt 27-es a mezszáma. Testvére Noemie Nze Minko.
Pályafutása[szerkesztés]
Klubcsapatban[szerkesztés]
Estelle Nze Minko Saint-Julien-de-Concellesben nőtt fel, ahol 12 éves korában kezdett kézilabdázni.[2][3][4] Első klubja a Nantes volt, innen szerződött a 2009–10-es szezont megelőzően a Toulouse-hoz. 2010 nyarától két éven át a Mios-Biganos csapatában játszott,[5][6] a klubbal 2011-ben megnyerte az Challenge Cup-ot. 2012-ben a HBC Nîmesnél folytatta pályafutását, majd 2013-ban visszatért a Nantes-hoz. Onnan 2015-ben eligazolt, és a Fleury Loiret vette meg, akikkel Francia Ligakupát nyert. 2016-ban aláírt a Siófok KC-hoz.[7] A siófoki csapatnál 2018 tavaszán meghosszabbította a szerződését.[8]
2019 februárjában vált hivatalossá, hogy a következő szezontól a Győri Audi ETO-ban folytatja pályafutását.[9]
A válogatottban[szerkesztés]
Ifjúsági és junior válogatott is volt. 2008-ban U18-as világbajnokságon, 2010-ben pedig az U20-as világbajnokságon is részt vett.[10][11] 2013 októberében debütált a francia női kézilabda-válogatottban egy Szlovákia elleni Eb-selejtező mérkőzésen. 2014-ben a magyar-horvát közös rendezésű Eb-n a szerbek elleni meccsen egyből fel is hívta magára a figyelmet kiemelkedő teljesítményével, ahol Franciaország végül az ötödik helyet szerezte meg.[12]
Nze Minko játszott a 2015-ös vb-n is, ahol a válogatottal a hetedik helyen végzett. Meghívást kapott az olimpiai játékokra is, ahol ezüstérmet szerzett a válogatott. Meghatározó játékosa volt a 2016-os Eb-nek is.[7][13] 2017-ben a világbajnokságon a döntőben a norvég válogatottat legyőzve lett világbajnok,[14] míg egy évvel később hazai pályán ünnepelhetett Európa-bajnoki címet.[15] 38 góljával a góllövőlista ötödik helyén végzett.[16]
A 2020-as Európa-bajnokságon ezüstérmes lett a francia válogatottal, és őt választották a torna legértékesebb játékosának is.[17]
A 2021-re halasztott tokiói olimpián aranyérmes lett. Az olimpiai győzelme után Francia Köztársaság Becsületrendjének lovag rangjával tüntették ki.[18]
Sikerei, díjai[szerkesztés]
- Világbajnokság
Arany: 2017
Ezüst: 2021
- EHF Challenge Cup
- Arany: 2011
- Francia Ligakupa
- Arany: 2016
- Ezüst: 2013
- EHF-kupa
- Arany: 2019
- Bajnokok Ligája
- Ezüst: 2022
Bronz: 2021, 2023
- Magyar bajnokság
- Arany: 2022, 2023
- Ezüst: 2021
- Magyar Kupa-győztes
- Arany: 2021
- Ezüst: 2022, 2023
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A francia válogatott kerete a 2023-as világbajnokságon, 2023. november 29.
- ↑ ouest-france.fr: Handball. Une Nantaise championne du monde, 2018. december 7.
- ↑ actu.fr: A Saint-Julien-de-Concelles, la championne du monde de hand a été acclamée par 400 personnes, 2018. december 7.
- ↑ aorleans.info: Interview des Nouvelles Panthères, gros plan sur Estelle Nze Minko !, 2018. december 7.
- ↑ ladepeche.fr: Sept recrues pour le Toulouse Féminin Handball, 2018. december 7.
- ↑ lequipe.fr: Estelle Nze Minko, 2018. december 7.
- ↑ a b Újabb válogatott erősítések Siófokon. handball.hu. [2016. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 14.)
- ↑ Női kézi NB I: hosszabbított sztárjaival a Siófok. Nemzeti Sport Online, 2018. április 12.
- ↑ Női kézi: már biztos – Nze Minko a Győri ETO-hoz igazolt. Nemzeti Sport Online, 2019. február 11.
- ↑ ihf.info: II Womens Youth World Championship 2008, 2018. december 7.
- ↑ ihf.info: XVII Women's Junior World Championship 2010 in KOR,2018. december 7.
- ↑ eurohandball.com: Estelle Nze Minko Archiválva 2019. március 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2018. december 7.
- ↑ eurohandball.com: Estelle Nze Minko Archiválva 2019. március 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2018. december 7.
- ↑ ihf.info: 23rd Women's World Championship 2017, 2018. december 7.
- ↑ handball-planet.com: French girls take European crown for the first time!, 2018. december 7.
- ↑ fra2018.ehf-euro.com: TOP SCORER GOALS Archiválva 2021. december 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2018. december 7.
- ↑ Női kézi Eb: három norvég az álomcsapatban, győri játékos az MVP, Nemzeti Sport Online, 2020. december 20.
- ↑ Décret du 8 septembre 2021 portant promotion et nomination dans l'ordre national de la Légion d'honneur (francia nyelven), 2021. szeptember 8. (Hozzáférés: 2021. december 31.)
Források[szerkesztés]
| ||