Erdélyi Lajos (nyelvész)
| Erdélyi Lajos | |
| Született | 1871. június 1.[1] Uzon |
| Elhunyt | 1932. február 24. (60 évesen) Budapest |
| Foglalkozása | nyelvész |
| Sírhelye | Farkasréti temető (1-2-139)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Erdélyi Lajos (Uzon, 1871. június 1. – Budapest, 1932. február 24.) nyelvész.
Életútja[szerkesztés]
Miután befejezte egyetemi tanulmányait, a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi kollégium tanára volt. Később a budapest református főgimnáziumban tanított. Tanulmányúton járt Németországban és Finnországban. 1908-től a budapesti egyetem bölcsészettudományi karának magántanára, s szintén 1908-tól az Erzsébet-nőiskolai tanárképzőjének tanára volt. Több dolgozata jelent meg a nyelvjárások tanulmányozása és a mondattan köréből.
Fontosabb művei[szerkesztés]
- Az összevont mondat modern szempontból (Bp., 1898)
- A Halotti Beszéd mint nyelvjárási emlék (Bp., 1915)
- A régi magyar irodalom történetéhez a nyelvjárások alapján (Bp., 1929)
- Magyar nyelvi tanulmányok (I–III. Bp.-Pécs, 1926–1930).
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.