Enmerkar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Enmerkar
Uruk királya
EN.ME.IR.KAR
Uralkodása
Uralkodás kezdete: körülbelül i. e. 27. század
Elődje Meskiaggaser
Utódja Lugalbanda
Életrajzi adatok
Uralkodóház I. uruki dinasztia
Született
Uruk
Gyermekei Ninszun
Édesapja Meskiaggaser

Enmerkar Uruk félig mitikus, félig valóságos történeti királya. Neve (𒂗𒈨𒅕𒋼𒀀) az EN.ME.IR.TE×A, vagy ENME.ME.IR.TE×A, ENSI3.ME.IR.TE×A tagokból áll össze, valószínűleg felvett vagy az utókor által adományozott név. Jelentése: EN/ENME = király vagy pap (az akkád entu, enu vagy bēlu megfelelője), ME = az isteni tevékenységet lehetővé tevő tulajdonság, vagyis isteni „szubsztancia”,[1] IR (ER) = „sírni”, a TE×A ligatúra olvasata KAR = menekülés, eltávolodás, valami elvesztése, az óbabiloni akkádban „senior”. A név jelentése tehát „az isteni uralkodó, aki a bánatot elűzi”. A ME.IR.TE×A rész esetleg fordítható az „aki lemossa az arcok könnyeit” formában is.

A sumer királylista szerint „Meskiaggaser fia, aki Uruk várost építette”, az I. uruki dinasztia második királya volt az i. e. 3. évezred első felében. Az Enmerkar és Aratta ura című eposz szerint ő találta fel az írást – a legrégibb írásos emlékek valóban Urukban, az Éanna-körzetből kerültek elő –, összeütközésbe került Aratta városállammal, amit „hét hegy választott el Sumertól” – valószínűleg az iráni fennsíkon lehetett. A templomok díszítéséhez aranyra, ezüstre, lazúrkőre és karneolra lett volna szüksége, amit végül fenyegetéssel, ékírásos levelek küldésével, katonai nyomással és gabonaszállítással sikerült megszereznie Aratta enjétől.

Leánya Ninszun, a később istennőként tisztelt királynő, Gilgames anyja. Alakját az uruki epikus ciklus örökítette meg.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A ME sokjelentésű szó, jelentései között van a „csend”, „mosás”, „finomítás”, „szükség” és „merevség” is, de az adott esetben ez a legideillőbb fordítás

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub. ISBN 963 208 507 8 (1998) 
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap