Elf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az elf mitikus lény volt a pogány germán népeknél; az észak-európai folklórban máig fennmaradt. Az elfek eredetileg kisebb termékenységistenek voltak, akiket apró, de gyönyörű fiatal férfiakként és nőkként ábrázoltak, akik az erdőkben, a föld alatt vagy kutakban és forrásokban éltek, halhatatlanok voltak és varázserővel rendelkeztek. A fantasybe J. R. R. Tolkien nagy sikerű A Gyűrűk Ura című regényén keresztül kerültek be, ami az emberekhez hasonlatos, de sokkal tökéletesebb és halhatatlan lényekként ábrázolta őket.

Az elf szót a feltételezett protoindoeurópai *albh (fehér) szóból származtatják. [1] Az óészaki *alf szó magas, hegyes fülű hosszú hajú nőket és férfiakat jelentett.[forrás?] A magyar fantasy-irodalom elfeknek, vagy (Réz Ádám Tolkien-fordítása nyomán) tündéknek hívja őket. Nem azonosak a tündérekkel, bár némelyik regényben annak fordítják az elfet (pl. Raymond E. Feist Mágusának egyik kiadásában.

Az Elf nép a germán kultúrában a mi világunkban is jelenlévő csoportként ábrázolt meg de ugyanakkor származásukat Nifelheim nevű hellyel is összekötik ami egy a Germán őskultúrában ismert másik világ amivel a Yggdrasil azaz a világfa köti össze a mi világunkat valamint még két másik különböző világot. Az elfeket gyönyörű emberkinézetű félénk és barátságos lényekként ábrázolják hosszú és hegyes őz fülekkel nagy kerek és élénk színű szemekkel. Gyakran íjakkal ábrázolják őket ami mint harcos népként is feltünteti az elfeket.

Mai elképzelésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sok fantáziavilág lakói az elfek. A természettel összhangban élő, hatalmas tudású lények. Általában depresszívek, mert őshazájuk elpusztult, vagy messzire keveredtek tőle. Más esetben határtalan dekadenciájuk teheti befelé fordulókká őket. Az embernél többnyire vékonyabb, de általában nem gyengébb, szebb, bölcsebb és ügyesebb faj. Harcművészetük, és távolsági fegyver használatuk legendás. Hegyes a fülük. Általában hosszú hajjal ábrázolják őket.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]