Elektronikus előtét
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
 |
Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője. Kérjük, , ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján. |
|
|
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni, hogy megfeleljen a Wikipédia cikkszerkezetre vonatkozó követelményeinek. |
A kisülőlámpák rohamos terjedése, a minél gazdaságosabb működésre irányuló törekvés, valamint az elektronika gyors fejlődése a 70-es években magával hozta a fénycsövek, majd később a nagynyomású lámpák elektronikus előtéttel történő üzemeltetését.
A fényforrásokkal kapcsolatos kutatások bebizonyították, hogy a hálózatinál több nagyságrenddel nagyobb frekvenciájú működtetés kb. 10%-kal megnöveli a fényáramot, ugyanekkor csökken az előtét okozta veszteség. Általában 25-35 kHz közötti az a frekvencia, amelyet az előtét előállít. Áramkorlátozásra és stabilizálásra természetesen itt is szükség van, a nagyfrekvenciás áram egy induktivitáson át jut a lámpára. A nagyfrekvenciás üzem következtében azonban a tekercs sokkal kisebb és könnyebb.
Előnyök
- A nagyfrekvenciás üzemelésnek köszönhetően a fényáram 10%-kal nő. Ezt az előnyt úgy hasznosítják, hogy a fénycső fényáramát a névleges értéken tartva a bevezetett teljesítményt csökkentik 10%-kal. Így lehetséges, hogy egy 36 W-os fénycső felvett teljesítménye elektronikus előtéttel együtt 35 W.
- Nem szükséges a fázistényező javítása, a 0,95 körüli teljesítménytényező a felharmonikus-termelő hatás következménye.
- Speciális kivitelű előtéttel a fénycső nagymértékben szabályozható (dimmelhető).
- Az előtétveszteség jóval kisebb, mint a hagyományos fojtón, és a termelt hő kisebb.
- Egyetlen gyújtóimpulzussal gyújt, ezt pontosan méretezett elektród előfűtés előzi meg, a lágyabb indítás kíméli a fénycsövet, növeli az élettartamot.
- Bekapcsoláskor nem lép fel kellemetlen villogás.
- Nem lép fel stroboszkóphatás, tehát forgó gépalkatrészekkel dolgozva kisebb a balesetveszély.
- Egyenfeszültség is kapcsolható a fénycső+előtét rendszerre.
- Az előtét mérete és súlya sokkal kisebb, mint a hagyományos fojtóé.
- A gyújtás hidegben (-20 °C fokon) is biztonságosan bekövetkezik.
- A táphálózat káros tranzienseit kiszűri, túlfeszültség esetén védelmet jelent a fénycsőnek és saját áramköreinek is.
- Nincs előtétzúgás, általában véve kedvezőbbek az ergonómiai feltételek.
A nagynyomású kisülőlámpák üzemeltetésére alkalmas elektronikus előtétek elvben hasonló felépítésűek, mint a fénycsőelőtétek. Itt is nagy frekvenciás működtetésről van szó, melynek előnye az élettartam-növekedésen és a veszteség-csökkenésen kívül a nagyobb színstabilitás is. A kereskedelemben a kisebb egységteljesítményű (35, 50, 70 W-os) nagynyomású lámpákhoz kaphatók elektronikus előtétek, de egyes cégek már nagyobb teljesítményű fényforrásokhoz (250 W-ig) is gyártanak előtétet. A fejlesztést nehezítette, hogy a nagynyomású kisülésben bizonyos frekvenciákon úgynevezett akusztikus rezonancia lép fel, mely fényintenzitás-változásokban és feszültségimpulzusokban nyilvánul meg. Olyan frekvenciaértékeket kellett találni, amelyek az emberi fül számára kellemetlen hanghatást még nem okoznak, vagy túl nagyok ahhoz, hogy akusztikus rezonancia lépjen fel. Így léteznek a hálózati frekvenciánál alig nagyobb (100-150 Hz) illetve az akusztikus rezonancia-keltés tartományát is túllépő (40 kHz) frekvenciát előállító előtétek.
Források
- Poppe Kornélné - Dr. Borsányi János: Világítástechnika I. BMF KVK 2024, Budapest 2005.