Ugrás a tartalomhoz

Egyenirányítós lengőtekercses műszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést 2001:4c4e:1e44:6800:9493:36ec:d7e6:c6d9 (vitalap) végezte 2020. november 20., 21:41-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Apró módosítás)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Működési elve

[szerkesztés]

Az egyenirányítós lengőtekercses műszer váltakozó áram közvetlen mérésére alkalmas, mert a műszer belsejében egyenirányítók közbeiktatása által lüktető egyenárammá alakítjuk át a váltakozó áramot. Közönséges használatra az egyenirányításnak a váltakozó áram teljes periódusa folyamán hatékonynak kell lennie („kétoldalas”, vagy „kétutas” egyenirányítás), ezt legegyszerűbb négy egyenirányítóval (Graetz-kapcsolás), vagy két egyenirányítóval megvalósítani.

A jelalak hatása

[szerkesztés]

Az egyenirányítós ún. Deprez-műszer a rákényszerített váltakozó áramnak (elektrolitikus) középértékét egyenletes osztású skálán méri. A szinuszformájú 1,11 formatényezőjű váltakozó áram figyelembevételével effektív értékre van hitelesítve. A műszer által mutatott érték – nem szinuszos váltakozó áram esetén is – egyenlő a középérték 1,11-szeresével. Ennek megfelelően egy csúcsos görbealak negatív, egy négyszögű görbealak pozitív hibát okoz. Ügyelni kell, hogy a diódákat ne tegyük ki hőhatásnak.

Források

[szerkesztés]
  • Karsa Béla: Villamos mérőműszerek és mérések (Műszaki Könyvkiadó, 1962)
  • Tamás László: Analóg műszerek. Jegyzet (Ganz Műszer ZRt., 2006)
  • IEC-EN 60051-1-9 Analóg műszerek