Dévay András
| Dévay András | |
| Született | 1686[1] Gyöngyös[1] |
| Elhunyt | 1770 (83-84 évesen)[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | író |
| Tisztsége | alispán (1746. december 29. – 1750, Heves és Külső-Szolnok vármegye) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dévay András, Dévai Endre (Gyöngyös, 1686 – 1770) alispán.
Élete[szerkesztés]
1722-ben Gyöngyösön aljegyzőként a levéltárban letisztázta a közgyűlési és az ítélkezési jegyzőkönyveket és egyúttal az iratokat is rendezte. Mutatót készített az 1703–1710. évi jegyzőkönyvekhez, és lajstromot a levéltár iratanyagáról.[2] Később Heves és Külső-Szolnok vármegyei alispán volt, mely tisztségre Egerben 1746. december 29-én, majd az 1750. december 14-ei tisztújító gyűlésen újból megválasztották.[3] Az 1747 decemberi közgyűlésen felhívta a figyelmet arra, hogy a a „hivataloskodás szétszórtan, a tisztviselők magánlakásain történik... szanaszét vannak a vármegyei iratok elhelyezve, a házipénztár készletei is minden biztonságot nélkülöznek".[4] Újra lefordította a jezsuita Drexel Heliotropiumát, mivel a korábbi fordítások (Újhelyi István, Komáromi János) kiadatlanok maradtak, s 1764-ben jelentette meg Nap után forgó virág címmel. Ennek ajánlásában megrótta mindazokat, akik előtt "unalmas" a magyar szó, s "ha tudják is a nyelvet, szégyenlik és majd utálják folytatni".[5]
Műve[szerkesztés]
- Nap után forgó virág, vagy-is minden féle nyavalya ellen való orvosság, úgy mint az emberi akaratnak az Isten akarattyához való illesztése. Drexelius Jeremias után latinból ford. Nagyszombat, 1764. és Eger, 1770.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2024. február 20.)
- ↑ MNL HEVES MEGYEI LEVÉLTÁRA LEVÉLTÁR-ISMERTETŐ. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
- ↑ Szederkényi Nándor: Heves vármegye története, IV. kötet, 26. fejezet. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
- ↑ H. Szilasi Ágota: Arcokban rejlő történelem. [2015. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
- ↑ A magyar irodalom története 1772-ig / Az udvari és nemesi rokokó kultúra. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- Fáy Zoltán: A hercegnő és az udvari prédikátor MNO, 2005. április 23., szombat 01:00
További információk[szerkesztés]
- Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858. (Dévai Endre)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.