Désy Zoltán
Désy Zoltán | |
Született | 1862. december 15. Nagyölyves |
Elhunyt | 1915. március 24. (52 évesen) Zaliscsiki |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | politikus |
Tisztsége |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (10/1-1-3) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Désy Zoltán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagygelváchi Désy Zoltán (Nagyölyves, 1862. december 15. – Zalescziky [ma Zaliscsiki, Ternopili terület], 1915. március 24.) függetlenségi, majd Kossuth-párti politikus, államtitkár, főispán, aki az első világháború során hadnagyi rangban hősi halált halt.[1]
Életpályája
Jogi tanulmányai elvégzése után erdélyi földjén gazdálkodott. A Nemzeti Párt színeiben 1892-ben országgyűlési képviselővé választották. A választásokon 1896-ban nem indult, hanem Maros-Torda vármegye alispánjaként, később Szolnok-Doboka vármegye főispánjaként működött. 1905-ben függetlenségi programmal ismét mandátumhoz jutott, és a koalíciós kormány pénzügyminisztériumi államtitkára volt. 1910-ben a Függetlenségi és 48-as (Kossuth) Párt programjával került be a parlamentbe. Az első világháború idején önkéntesként vonult be a 22. népfelkelő ezredhez, ám az orosz fronton 1915 márciusában életét vesztette. Holttestét 1924-ben hazahozták, május 15-én örök nyugalomra helyezték a Kerepesi temetőben.
Lukács-féle panamaper
„LUKÁCS (megrettenve):
Felség, akaratának hódolok,
Elmondom, hogy volt az a sódolog.
Hát az a Désy... hm... belém kötött,
Hogy én busás üzleteket kötök!
(dühösen) Juj, hogy a görcs a nyelvire szaladna!
A VISSZHANG Zalatna!
LUKÁCS (izzad).
Pardon! igen! hát hol is hagytam el?
Hát egy napon a Désy szót emel,
S aszongya ez a goromba legény,
Aszongya, hogy a Magyar Bank meg én,
Hogy mink... hm... hm...
(zavarban) Pardon! Szégyellem mondani...
A VISSZHANG Lemondani!”
Désy 1912. szeptember 19-én egy vacsora alkalmával Lukács László korabeli miniszterelnököt Európa legnagyobb panamistájának nevezte, mivel szerinte közpénzekkel (kb. 4 millió koronával) gyarapította a Nemzeti Munkapárt vagyonát. A pénzt a Magyar Nemzeti Bankon keresztül juttatta célba, s cserébe meghosszabbíttatta a bank állami szerződéseit. Szavai nyomán a sajtó is foglalkozni kezdett az üggyel, mire Lukács vádat emeltetett Désy ellen rágalmazásért. A bíróság elítélte Désyt, mondván a miniszterelnök magának nem szerzett hasznot. A Tábla azonban megsemmisítette az ítéletet, és az újabb eljárás során a vádlott felmentésére került sor, mire Lukács lemondott.
Jegyzetek
- ↑ Désy Zoltán és gróf Esterházy Pál gyászjelentése. familysearch.org (Hozzáférés ideje: 2016. február 12.)
Források
- Végváry Ferenc - Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm-féle országgyülési almanach 1910-1915. Rövid életrajzi adatok az országgyülés tagjairól. Budapest, 1910.
- Életrajzi Index, Petőfi Irodalmi Múzeum
- Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990
- Egry Gábor: Egy furcsa hős
- Szász Zoltán: Panama és kormány, 1912
- Kaba Eszter: Így születnek a hősök – Désy Zoltán orosz fogságban
- A Désy – Lukács pör, Huszadik Század, 1913 március
- Ady Endre összes prózai műve, 79. Távol a csatatértől/III. – Világ, 1915. augusztus 15.; online: google könyvek
- Magyar Politikai Lexikon, 1. kötet. (1914-1929), 90. oldal
További információk
- Filmhíradók Online – Halottak napja (1926) – Désy Zoltán sírjának megkoszorúzása
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002.
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
- Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Bp., 1905. Révai és Salamon ny.
- Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub