Dzsentri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Crimea (vitalap | szerkesztései) 2020. november 22., 10:24-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (formázás, kis átfogalmazás)

A dzsentri az angol gentry (’köznemesség’) szóból származik. A középkorban a köznemeseket hívták gentrynek, akik a kapitalista fejlődés megindulása után a saját birtokukon árutermelést folytattak.

A dzsentrik Magyarországon az 1867 után birtokukat vesztett, gyakran hivatali, értelmiségi pályát választó nemesek voltak.

Angliában

A középkorban Angliában saját birtokain árutermelést folytató nemesség elnevezése a dzsentri.

A gentryk olyan földbirtokosok, akiket a Tudor-kor győzteseinek nevezhetünk, hiszen a bekerítésekből ők profitáltak a legtöbbet, birtokaikat megduplázták. Amikor például VIII. Henrik 1540-ben eladta a korábban kisajátított kolostorok birtokállományát, mindent a gentryk vásároltak fel. Ezenkívül az eladósodott parasztok földjeire is rátették a kezüket, ezzel is növelve birtokukat. Körülbelül ötezer családról lehetett szó, amelyeknek politikai súlyuk is jelentős volt: békebírói és seriffi tisztségeket töltöttek be. Egyre képzettebbek lettek, jól ismerték a jogot. A bekerítések által megindult tőkefelhalmozás révén a tőke ezen új vállalkozói réteg kezében összpontosult. Ők rendelkeztek a termelési eszközökkel, és a tönkrement parasztok, kézművesek (mint szabad bérmunkások) végezték a termelést számukra.

Magyarországon

Magyarországon az elnevezés az 1870–80-as években terjedt el az elszegényedő, birtokait elveszítő nemességre, amely ragaszkodott társadalmi rangjához és úri életformájához. Többségük köztisztviselői, katonai pályára kényszerült. A 20. század első felében az úri középosztály elnevezést használták e réteg képviselőire.

A dzsentrik emlékezetes figuráit örökítette meg Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond számos regénye.

Források

További információ