Drégely Gábor
| Drégely Gábor | |
 | |
| Élete | |
| Születési név | Dessauer Gábor |
| Született | 1883. november 24. Budapest |
| Elhunyt | 1944. július 24. (60 évesen) Budapest |
| Sírhely | Kozma utcai izraelita temető |
| Nemzetiség | magyar |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | regény, színmű, vígjáték, komédia |
| Első műve | Lelkek (regény, 1903) |
| Irodalmi díjai | Vojnits-díj (1916) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Drégely Gábor témájú médiaállományokat. | |
Drégely Gábor, 1901-ig Dessauer Gábor[1][2] (Budapest, 1883. november 24. – Budapest, 1944. július 24.) magyar író, színdarabíró, gépészmérnök.
Élete
Budapesten született Dessauer Miksa (1849-1919)[3] kereskedő és Bauer Hermina (1854-1930)[4] gyermekeként.[5] Apai nagyszülei Dessauer Gábor és Donát Cecília, anyai nagyszülei Bauer Ignác és Deutsch Fanni voltak. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Egyetem mérnök szakán végezte el.
Első sikerét regényíróként aratta 1903-ban, Lelkek című művével. Első színműve 1908-ban került színpadra. 1913-ban nagy siker volt az Isteni szikra című komédiája, II. Vilmos porosz császár paródiája. A világsikert a Kisasszony férje című vidám darabja hozta meg számára 1915-ben. Későbbi darabjait is szívesen mutatták be a színházak.
Művei
- Lelkek (regény, 1903)
- Szerencse fia (színmű, 1908)
- Isteni szikra (színmű, 1913)
- Kisasszony férje (vígjáték, 1915) Ebből a művéből operett is készült Ábrahám Pál zenéjével Az utolsó verebély lány címmel (1928), a verseket Harmath Imre írta hozzá.
- Egy férj, aki mindent tud (1918)
- A vörös ember (Liptai Imrével, 1924)
- A védtelen nő (komédia, 1925)
- Valaminek történni kell (Lakatos Lászlóval, 1929)
Librettói
- Reinitz Béla: Háztűznéző (1918)
- Marton G.: Naplopó (Liptai Imrével, 1929)
Jegyzetek
- ↑ A Belügyminisztérium 1901. évi 46552. sz. rendelete. MNL-OL 30791. mikrofilm 1010. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1901. év 5. oldal 43. sor.
- ↑ Születési bejegyzése a pesti izr. hitközség születési akv. 1864/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. június 27.)
- ↑ Dessauer Miksa halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 596/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. június 27.)
- ↑ Bauer Hermina halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 42/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. június 27.)
- ↑ Szülők házassági bejegyzése a pesti izr. hitközség házassági akv. 343/1872. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. június 27.)
Források
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
További információk
- Kosztolányi Dezső: Írók, festők, tudósok (1958).
- Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927].
- Magyar filmesek a világban - Hungarians in film. Szerk. Gelencsér Gábor. Bp., Magyar Filmunió, 1996.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp.
