Ugrás a tartalomhoz

Dongaboltozat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2019. április 14., 11:30-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Dongaboltozat
Dongaboltozat

A dongaboltozat az egyirányban görbülő boltozatok alaptípusa; általában félhenger alakú, transzlációs boltozat. Egymással párhuzamos tartóívei a dongák. Hordozó, gyámolító szerkezete két, szinte mindig párhuzamos fal – de bármilyen négyszög alaprajz fölé szerkeszthető, csak ilyenkor a dongák hossza eltérő. A vállvonal mentén folyamatos alátámasztást igényel. Tagolására a középkori építészetben gyakran hevederíveket (boltöveket) alkalmaztak; különféle fajtái elnevezésüket az ívbéllet ívformájából kapták.

Speciális formái

[szerkesztés]
  • hevederes dongaboltozat,
  • emelkedő dongaboltozat (lépcsőkarok alatt gyámolítással használták),
  • fiókos dongaboltozat,
  • féldongaboltozat stb.

A fiókos dongaboltozatot rendszerint az ablak-, illetve ajtónyílások kiosztását követő és velük szemben szimmetrikusan is sorakozó fiókboltozatok sora tagolja.

Alkalmazása

[szerkesztés]

Nemcsak vízszintes, de ferde tengellyel és vállvonallal is építhető; az ilyen boltozat lépcsők, rámpák fedésére alkalmas. A gótikában és a reneszánszban körgyűrű alaprajzú folyosókat fedtek le íves tengelyű dongaboltozatokkal.

További információk

[szerkesztés]