Dobószámok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Grósznyó (vitalap | szerkesztései) 2021. február 12., 10:42-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 193.225.193.217 (vita) szerkesztéséről Pallerti szerkesztésére)
Mürón Diszkobolosz nevű bronzszobrának 2. századi rekontrukciója

A dobószámok néven a könnyűatlétika olyan versenyszámait szokás említeni, amelyek lényege valamilyen tárgy eldobása, valamilyen távolságra való eljuttatása a sportoló, a dobóatléta által. Az eredményeket a dobás távolsága alapján állapítják meg. A dobószámok szerepelnek a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) és a tagszervezetek legrangosabb viadalain is, és egyes versenyszámai szerepelnek az összetett atlétikai számokban is (például tízpróba, hétpróba)..

A legfontosabb dobószámok és a dobóatléták elnevezései

Történetük

  • Egyes dobószámokat már az ókorban ismertek.
  • Már i. e. 708-ban, a 18. olümpiai játékokon csatlakozott a programhoz a két dobószámot tartalmazó öttusa, ami stadionfutásból, távolugrásból, diszkoszvetésből, gerelyhajításból és birkózásból állt. Aki három versenyszámot megnyert, az automatikusan megnyerte a versenyt. A versenyprogram utolsó két számát nem is rendezték meg, ha már volt hármas győztes.
  • Máig világhírű Mürón i. e. 5. században élt görög szobrász Diszkobolosz nevű bronzszobra, amely egy diszkoszvetőt ábrázol.

Nevezetes dobóatléták

Kapcsolódó szócikkek

Források, jegyzetek